EU » Magyarország » Vas Megye » Oszkó Község 2017 02. 21. 23:25


Bemutatkozás – 30 év munkája röviden

Értékek, hagyományok és innovativitás egy vidéki közösségben

Az egyesület pecsétje

A Hegypásztor Kört 1985-ben helyi fiatalok alakították a Vas megyei Oszkó községben. A civil szervezet már alapításakor megelőzte korát, hiszen a nyolcvanas években még egyáltalán nem volt mindennapi dolog egyesületet létrehozni. Így a térség első társadalmi szervezeteként jegyezték be, mely innovativitását a mai napig megőrizte.

Az alapítók célja az volt, hogy a faluhoz tartozó szőlőhegy műemléki értékű présházait dokumentálják, lehetőség szerint megmentsék, valamint kulturális programokat szervezve megpróbálják élénkíteni a falu életét, felelevenítve annak hagyományait. A célok tetteké váltak,  a Hegypásztorok lelkesedése és tenni akarása ma is töretlen.

Az eredeti elképzelések megtartása mellett az egyesület tevékenysége jelentősen kibővült az elmúlt 25 év alatt. Vidékfejlesztés, értékvédelem, turizmusfejlesztés, szőlészet-borászat, ifjúsági munka, teleház-szolgáltatások, helyi termékek felkarolása: csak néhány címszó a széles palettából.

A klasszikus önszerveződés – közösségfejlesztő jellegét megőrizve – szociális foglalkoztatóvá, bizonyos értelemben non-profit vállalkozássá nőtte ki magát. A folyamatos pályázati munka mellett, ma már az egyéb, önálló bevételi források megteremtése is cél. A jelenleg 7 fiatalnak munkát adó szervezet a 650 lakosú Oszkó mellett már térségi, sőt néhány területen megyei és régiós hatókörű tevékenységeket végez.

Helyi-, térségi közösségfejlesztés

Az egyesület működésének alapeleme volt mindig is a közösségi programok. A megalakulást követően hamarosan megvásároltunk egy romos állapotú présházat az oszkói szőlőhegy egyik legelhanyagoltabb részén, amit sokéves munkával teljesen felújítottunk. A helyreállítási munkák jelentős részét nyári néprajzi táborok keretében végeztük, ahol a helyi és a környékbeli fiatalok mellett az ország különböző pontjáról érkező középiskolások és egyetemisták éltek és dolgoztak együtt. A résztvevők megismerkedhettek a szőlőhegyi építészethez kapcsolódó különböző népi mesterségekkel: aratás, cséplés, kévekettőzés, zsúpolás, sározás, meszelés, stb. Ezt követően az épület és környezetének fenntartása, majd az újabb területek és épületek kialakítása is közösségi munkában történt. Így lehetett, hogy az évek során újabb és újabb generációk fiataljai jutottak közösségi élményhez azáltal, hogy hasznos és értékmentő munkát végeztek és közben az idősektől megtanultak olyan hagyományos mesterségeket, melyek természetes továbböröklése a mai felgyorsult világban teljesen megszakadt.

A népszokások felelevenítése és fenntartása (szüreti felvonulás, pásztorozás, májusfa állítás, lucázás, passió-éneklés), a falu új és régi ünnepei (falunapok, nemzeti ünnepek, mikulás, falukarácsony), az egyéb kulturális programok (helyi színi előadások, színházlátogatások, kézműves foglalkozások, filmvetítések, stb.) mind a napjainkban egyre pusztuló falusi közösséget erősítik. Tudjuk, hogy ezért tennünk kell, szerveznünk kell, feladatokat kell magunkra vállalni, mert a világ ellenünk dolgozik. Ennek érdekében hoztuk létre 2005-ben Oszkó központjában többfunkciós Közösségi Házunkat. Az épület amellett, hogy közösségi tereket biztosít, helyet ad irodáknak, vinotékának és egy kerékpárkölcsönzőnek.

Az egyesület aktív közösségi élete egyéb közösségek létrejöttét generálta:

1990-ben támogatásunkkal újra kezdte működését a községben komoly hagyományokkal rendelkező Rozmaring Színjátszócsoport. A csoportot 14-25 éves fiatalok alkotják. Tevékenységével kettős feladatot tölt be: egyrészt tartalmas, rendszeres alkotómunkát biztosít tagjainak, másrészt alkalmat ad a falu minden korosztályának, hogy évente több alkalommal, a színjátszással közvetített értékek befogadója lehessen. A repertoárban klasszikus középkori és XX. századi darabokból készült összeállítások szerepelnek.

1995-ben a Vasvári Művelődési Házzal közösen létrehoztak egy néptánccsoportot (Palotás Néptánccsoport), amelyet oszkói és vasvári fiatalok alkottak. A csoportnak sikerült számos koreográfiát elsajátítani az évek során. A térségben szervezett programok mellett a megye számos pontján és külföldön is felléptek, ezzel népszerűsítve a népzenét és a néptáncot. 2002 őszén a csoport térségi táncház-mozgalommá alakult át, jelenleg is ekként végzi tevékenységét.

A Hegypásztor Kör támogatásával 2002 tavaszán megalakult az oszkói nyugdíjas klub 16 fővel, Gyöngyvirág Daloskör néven. Számos környékbeli és megyei rendezvényen felléptek, saját programokat szerveztek. A Daloskör ma is működik hasznos és szórakoztató időtöltést biztosítva nyugdíjas tagjai számára.

Aktív kapcsolatot tartanak fenn a faluban működő többi civil szervezettel: Nőszövetség, Polgárőr Egyesület, Tűzoltó Egyesület. Együttműködnek nagy programjaik lebonyolításában, összejöveteleikhez helyet biztosítanak a Közösségi Házunkban.

Igazi közösségi színtérré vált az oszkói Teleház, melyet 2001-ben hozott létre a Hegypásztor Kör. A Teleház lehetőséget nyújt a kis falu lakói számára, hogy hozzáférjenek modern irodai és számítástechnikai eszközök használatához: számítógépek, nyomtatók, fénymásoló, fax, Internet-elérés és ezáltal próbálják leküzdeni vidéki létükből adódó hátrányukat. Hasonló okokból fontos a Teleházban elérhető munkaerőpiaci információs szolgáltatás is. Több alkalommal szervezetek számítástechnikai tanfolyamot az érdeklődök részére, valamint “Teleház-bajnokságot” a számítógépes játékok ifjú ismerői számára. A Teleházban kezdte meg működését a Szerepjáték Klub és a Médiaklub is.

Az ifjúsággal való foglalkozás kezdetektől különös fontosságú volt az egyesület tevékenységében. A fiatalok bevonása, helyi kötödésük erősítése nélkülözhetetlen a kis falvak továbbélése szempontjából. Ezen törekvéseik kiteljesedéseként éveken keresztül láttak el mikrotérségi szinten (6 településen) ifjúságsegítői feladatokat. Önismereti, csapatépítő programokat szerveztek, képzésekre és tanulmányutakra vitték az aktív fiatalokat. Mindezekkel igyekeztek szélesíteni a résztvevők látásmódját annak érdekében, hogy felismerjék mit kezdhetnek magukkal és társaikkal saját faluközösségükben.

Kezdeményezésükre jött létre 2002-ben az Oszkó Ifjúsági Önkormányzat.

A Hegypásztor Kör alapító tagja volt a Nyugat-Dunántúli Ifjúsági Szövetségnek (NYUGI), mely Vas és Zala megyék ifjúsági szervezeteit fogta össze. Éveken keresztül az egyesületet látta el a Szövetség munkaszervezeti teendőit. A NYUGI 2009-ben befejezte tevékenységét.

Szőlészet-borászat, szőlőhegyek térségi fejlesztése

Az oszkói szőlőhegy épített és természeti értékeinek védelmét a mai napig az egyesület fő feladatának tartják. Ennek jegyében készült 1986-ban a szőlőhegy legértékesebb épületeit bemutató könyv, majd a megvásárolt romos présház felújítása és ennek a szomszédságában 2002-ben egy gerendafalú, zsúpfedeles lakópince teljes rekonstrukciója. Ezt követően az oszkói szőlőhegyen 6, majd a Petőmihályfán 2 hagyományos borospince felújítását valósították meg. A helyreállításokat pályázati támogatással, a tulajdonosokkal együttműködve tudták véghez vinni.

Aratóbrigád

Mivel a présházfelújításokhoz folyamatosan zsúpra volt szükség és a korábbi években az egyesület több tagja is kitűnően megtanulta a zsúpkészítés munkafázisait az idős mesterektől, elkezdtek nagyobb mennyiségben is foglalkozni a kézi aratással és a rozsszalma-feldolgozással. Ez a tevékenység lett az egyesület első önálló bevételi forrása, hiszen a saját felhasználás mellett egyre nagyobb lett az érdeklődés ezen ritka építőanyag iránt az ország különböző pontjairól. A zsúptető-készítést a mai napig művelik, évről-évre érdekes és értékes közösségi munkát teremtve az aratások és a zsúpelőállítás révén.

2005-ben elkészítették a helyi szőlőhegy rendezési tervét, majd összeállítottak egy tanulmányt, mely bemutatja és dokumentálja a térség szőlőhegyein található hagyományos építésű présházakat. Az oszkói szőlőhegyen saját erőből rendbe tették a főbejáratnál található két többszáz éves tölgyfa környékét, gyepűszakaszokat újítottak fel és utakat javítottak.

Azonban azt is látni kellett, hogy nem elegendő csupán az épített értékekkel foglalkozni. Ha az a cél hogy újra élet kerüljön a jelenleg csak pusztuló szőlőhegyekbe, a szőlészet-borászat szakmai hátterének fejlesztésére is energiákat kell fordítani. Ennek jegyében indítottak el egy térségi képzést, melyre 10 településről jártak érdeklődők több mint fél éven keresztül. A tanfolyam folytatásaként 2005-ben megalapították a Hegyháti Borbarát Kört, mely folyamatos szakmai fejlődést biztosít közel 60 tagja számára. Szintén ebben az évben nyitotta meg kapuit a Határmenti Vinotéka a Közösségi Házban, tovább erősítve a térség borászati jellegét és kapcsolatait más nyugat-magyarországi bortermelő vidékekkel.

Nemzetközi szinten is sikerült szakmai kapcsolatokat építeni: Kőszeg és Vaskeresztes mellett részt vettek a VinEst elnevezésű programban, mely európai kis bortermelő vidékek fejlesztését tűzte ki céljául, és öt  európai országból vettek részt benne partnerek.

Az egyesület szőlőhegyi területén egy olyan mintaültetvény kialakításán dolgoznak, ahol be szeretnék mutatni az új magyar szőlőfajták mellett a modern szőlészeti technológiákat, ezzel is példát mutatva a térség bortermelői számára.

Turizmusfejlesztés, turisztikai szolgáltatások

Turizmusfejlesztési programjukat 1999-ben fogalmazták meg. Lényege, hogy a szőlőhegy értékeit úgy próbálják megmenteni, továbbéltetni, hogy bemutatható formára hozzák, a turisták számára elérhetővé téve azokat. A turizmus révén plusz források válnak elérhetővé a fejlesztésekhez és a helyi lakosok számára – a vendégfogadásba való bekapcsolódásuk révén. Ez idővel jelentősen javíthatja a falu és a térség lakosságmegtartó erejét.

A program kapcsán az eddigi kisebb, elsősorban kulturális és ifjúsági pályázatok mellett nagyobb volumenű regionális (TRFC), országos (VFC, TTFC), majd EU-s (PHARE CBC, INTERREG) vidékfejlesztési forrásokra is fogalmaztak meg projekteket. Ez jeletős fellendülést indított el az egyesület és a falu életében. EU-s pályázati programjaik kidolgozása kapcsán mindig számíthattak két legrégebbi külföldi partnerszervezetükre: a heiligenbrunni Pinceegyesületre (Ausztria) és a filovci Borturisztikai Egyesületre (Szlovénia).

 

2000-ben elkezdtek építeni egy szállásépületet a szőlőhegyi területükön. A 25 fős Erdei Iskola és Turistaszállás ma már szép környezetben, széles programajánlattal várja vendégeit.Tanösvényt alakítottak ki a szőlőhegy természeti és épített értékeinek megismerésére. Nagyméretű közúti táblák hívják fel az átutazók figyelmét az Oszkói Pincesorra. Immár két nagyszabású turisztikai program is várja az érdeklődőket a Hegypásztor-pincéknél évről-évre. A május végi Orbán-Napi Hegyi Vigadalom elsősorban a borról és a hozzá kapcsolódó érdekességekről szól. A szeptember közepén megrendezett Oszkó-Hegyi Mulatság és Helyi Termék Vásár a tágabb térség gasztronómiáját és házi termékeit mutatja be.

Borkóstoló a Határmenti Vinotékában

A faluban található Közösségi Házban 70 fős, modern előadótermet kínálnak képzések, tájékoztatók, kisebb konferenciák szervezői számára. A kerékpárkölcsönzőben 30 db jól felszerelt bicikli várja a túrázni vágyókat, akik számára túrajavaslatokat kínálnak a térség megismerésére. Időközben a faluban két vendégház nyitotta meg kapuit és több más kezdeményezés is arra utal, hogy egyre többen látnak fantáziát a vendéglátásban, ami korábban elképzelhetetlen lett volna Oszkón.
A helyi és térségi
turisztikai kínálat valamint a Vasi Hegyhát értékeinek bemutatására több igényes kiadványt is megjelentettek az elmúlt években.

 

Vidékfejlesztés, térségfejlesztés

Évtizedes vidékfejlesztési és pályázati munkájukat és tapasztalataikat elismerve több térségi illetve megyei projektben kaptak feladatot, vállaltak partnerséget. Az Európai Unió által támogatott LEADER+ program keretében a Vasi Hegyhát Akciócsoport 100 millió forintos támogatást kapott, mely összeget helyi pályáztatás révén oszthatta fel a térség legfontosabb fejlesztései számára. A programban a Hegypásztor Kör kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy ellássa a gesztorszervezeti feladatokat, vagyis koordinálja, dokumentálja az egész folyamatot a térségben közel két éven át.

A humán-erőforrás fejlesztés területén a Vasi-Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulással és a Megyei Munkaügyi Központtal partnerségben dolgoztak a Térségi Foglalkoztatási Paktum létrehozásán. Az EQUAL nemzetközi programban egy 5 partneres konzorcium keretében dolgoztak távmunkahelyek kialakításán. A projektben 10 teleházban foglalkoztattak távügyintézőket.

Pannon Helyi Termék Klaszter

A Pannon Helyi Termék Klasztert 2005. október 3-án hozta létre tizenhárom, a Nyugat-Dunántúli Régióban működő szervezet, közel egy éves előkészítő munkát követően. A klaszter a régióban fellelhető és előállítható mezőgazdasági és kézműipari termékek összegyűjtését, hatékony előállítását, egységes arculatú megjelenítését, piacra jutásuk segítését tűzte ki célul.

Védett márkanév

A Hegypásztor Kör, mint a Klaszter egyik alapítója, kapta a megbízást a menedzsment feladatok ellátására.  Így  az egyesület koordinálta többek között a két nyertes pályázathoz kapcsolódó tevékenységeket. A Regionális Innovációs Ügynökségnél támogatott projektben a lehetséges értékesítési helyek feltérképezése, védjegyezés, WEB-áruház kialakítása, csomagolástechnikai és minőségbiztosítási fejlesztések zajlottak. A GRIP-IT elnevezésű nemzetközi programban olasz és cseh partnerekkel tapasztalatcserét valósítottak meg. Közösen dolgozták ki a helyi termékek nemzetközi hálózatának koncepcióját, áttekintették az Uniós védjegyezés lehetőségét, illetve a kereskedelmi szabályozásokat.