Oszkó Község Önkormányzata

9825 Oszkó, Rákóczi utca 79.

E l ő t e r j e s z t é s

Oszkó község Képviselő-testületének 2007. szeptember 18-i ülésére

Oszkó község Képviselő Testületének Oszkó község Szabályozási Tervének és

Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról

Oszkó község Képviselő-testülete az egész településre kiterjedően készítette el a község településrendezési tervét.

Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a helyi jelleg biztosítása, valamint az ember, a környezet, a táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat, kötelezettségeket rögzítette.

A szerkezeti terv területfelhasználásának megfelelően a szabályozás az alábbi építési övezeteket tartalmazza.

– Beépítésre szánt övezetek

Lf falusias lakóterület

Vt településközponti vegyes

Gksz mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató

K-T különleges temető terület

– Beépítésre nem szánt övezetek

közlekedési terület (közúti és kötöttpályás)

Km közmű terület

Z-Kk, Z-Kp zöldterületi közkert, közpark terület

Z-S sport terület

Eg gazdasági erdőterület

Ev védelmi erdőterület

Má általános mezőgazdasági terület

Mk kertes mezőgazdasági terület

V Vízgazdálkodási terület

A falusias lakóterületek karakterük, beépítési sajátosságaik, telekosztásuk alapján kerültek besorolásra. A fésűs beépítésű történelmi beépítés és az ahhoz szorosan kapcsolódó új beépítés nem igényli az építési övezetek karakter szerinti tovább osztását.

Falusias lakóterületek jellemző építménymagasága a kialakult állapottól eltérően, az OTÉK által megengedettnek megfelelően 7,5 m. Ettől eltérő magasságú épületek kialakult állapotnak tekintendő. Sajátos, övezeti előírásnál magasabb építmény magasságú, elsősorban mezőgazdasági és erdőgazdasági épületek elhelyezhetők elvi építési engedély alapján, legfeljebb 25 m magassággal. Kialakult állapotnak tekintendő az övezeti előírásoknál kisebb, de az övezeti előírásoknak egyébként megfelelő telekterület is.

A településközpont vegyes terület a község intézményi és kereskedelmi központjainak területfelhasználása. Az övezeti előírások esetében a kialakult állapotnak megfelelő, de bővítést is lehetővé tevő építési övezet lett meghatározva.

A gazdasági területnek a volt majorban lévő földrészletek lettek kijelölve.  A területen elhelyezhetők a mezőgazdasági feldolgozó és tároló létesítmények is. A mezőgazdasági funkciók mellett a nem zavaró hatású gazdasági funkció helyezhető el.

A településszerkezeti tervben jelölt üdülőterület szabályozását és előírásait a készítendő szabályozási tervben kell rögzíteni konkrét beruházói igény esetén.

Közlekedési területek esetében az OTÉK 26.§(2) adta felhatalmazás alapján a kialakult állapot alapján az országos közutak és helyi közutak esetében az előírtnál kisebb szabályozási szélesség (építési terület) lett meghatározva, ott ahol a közlekedési terület bővítése gazdasági indokokkal nem támasztható alá, illetve jelentős átépítés által teljesülhetne csak. Az útszakaszokra ajánlott útkeresztszelvény kialakítás készült.

Mezőgazdasági területek esetében az általános területeken és a kertes mezőgazdasági terület kerültek kijelölésre. A kertes övezeti besorolású Szőlőhegy területén az építészeti jellegzetességek megőrzése mellett a kialakult helyi sajátosságok alapján a borturizmussal kapcsolatban bővítettük az elhelyezhető építményi funkciók körét. A nadrágszíj telkek beépíthetőségét biztosítottuk, az épületek közötti tűztávolság megtartásával. Az oldalkert méretét azonban csökkenthető a kialakult sajátosságok szerint minimum 1,5 m-ig. A gazdasági építmények alapterületét a helyi sajátosságok szerint 90 m2-ben rögzítettük, ez biztosítja meglévő épületek bővítését is, és támogatja több kisebb épület elhelyezését. A kialakult állapothoz igazodó szabályozással a gazdasági célú építmények létesítését preferáltuk.

Általános mezőgazdasági területen a hagyományos gazdálkodás fenntartása volt a cél. Az ültetvények (gyümölcsösök) támogatása cél volt, mert a hozzá kapcsolódó feldolgozók létesítése segíti a művelési forma fennmaradását.

Közművesítés során a szennyvízcsatorna rendszer várható kiépítését veszi figyelembe, addig is a csatornahálózat kiépítéséig korszerű, szivárgásmentes, zárt gyűjtő beépítésre szánt területeken kötelezően kialakítandó. Javasoljuk a Szőlőhegy fejlődésének elősegítése érdekében a vízellátás és egyben a szennyvízelvezető rendszer kivitelezését is.

A település építési örökségének védelmét a régészeti és műemléki országos védelmen túl a helyi védelem is biztosítja. A helyi védelem alapja az egyedi védelem, az utcakép védelem, a Szőlőhegy területei védelme. Egyedi jelentőségű építmények: megnevezett lakóházak, szakrális és fogadalmi emlékek, emlékművek jelentik. Intézkedés történt az egyedi védelem alá vonandó köz és lakóépületek megőrzésére is.

A település környezeti állapotának és élőhelyeinek megőrzése érdekében védett és védőterületek kerültek kijelölésre. Településvédelmi erdőterületek a lakóterületek és káros hatású (zajos, bűzös) vagy látványbeli takarást kívánó tevékenységet elválasztó sávok. Tájképvédelmi erdőterület a külterület monotonságát megbontó erdősávok.

Kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni szíveskedjék, és véleményével segítse elő az önkormányzati rendelet megalkotását.

Oszkó 2007. szeptember 17.

Hosszú Zoltán     Lakics Monika

polgármester          körjegyző


Oszkó község Képviselő Testületének 14/2007. (IX.19.) rendelete

Oszkó község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint

Helyi Építési Szabályzatáról

Oszkó község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1.§

A Képviselő Testület ezen rendeletben Oszkó Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§

(1)  A rendelet hatálya Oszkó község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2)  A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, használatba venni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK)*, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok együttes alkalmazásával szabad.

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(3)  A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák. A belterületbe vonandó földrészletek helyrajzi számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Szabályozási elemek

3.§

(1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a)  belterület és külterület határát

b)  a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c)  a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d)  az övezeti jellemzőket

e)  a kötelező építési vonalat

f)   területfelhasználási módok határát

g)  beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

a)  telekhatárokat.

Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Területfelhasználás

4.§

A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2)        Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

1. lakóterület:

1.1 falusias Lf jelű

2. vegyes terület

2.1. településközponti vegyes Vt jelű

3. gazdasági terület

3.1. mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató Gksz jelű

4. különleges terület

4.1. temető         K-T jelű

b) beépítésre nem szánt területeit:

1. közlekedési és közmű terület

1.1.      közlekedési terület

1.2. közmű terület Km jelű

2. zöldterület.

2.1 zöldterületi közpark, közkert                              Z-Kp; Z-Kk jelű

2.2 sport terület                                                      Z-S jelű

3. erdőterület

3.1 gazdasági célú      Eg jelű

3.2 védelmi erdő Evh; Ev-i jelű

4. mezőgazdasági terület:

4.1 általános jelű

4.2 kertes Mk jelű

5. Vízgazdálkodási terület    V jelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

Telekalakítás

5.§

Telekalakítás szabályai:

(1)        A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb 2.§(2) bekezdésben megjelölt építési munkára vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. A telkek közlekedési területté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2)        A beépítésre szánt területen telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjárműközlekedésre alkalmas közterületekről magánútról megközelíthetőnek kell lennie.

(3)        A beépítésre szánt területek meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől. A már kialakult tömbökben a telekegyesítés és telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha a kialakítandó telkek területe, egyéb méretei nem felelnek meg a területre vonatkozó építési övezeti előírásoknak, de a telekalakítást megelőző állapothoz képest az egyéb építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.

(4)        A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

(5)        A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az építési övezeti előírásoknak.

(6)        Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.

(7)        A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(8)        Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánút kialakításánál a közhasználatot a közterületekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani, és az ingatlan-nyilvántartásba a területet önálló helyrajzi számmal, út művelési ággal kell bejegyezni.

(9)        A község belterületén nyeles telek nem alakítható ki.

Építési övezetek általános előírásai

6.§

(1)        A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2)        Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3)        A zöldfelületek legkisebb arányát az OTÉK 25.§, és a helyi sajátosságok alapján a rendelet az egyes övezeti előírásai alapján kell meghatározni.

(4)        A természetes terepfelszínt 0,5m-el meghaladó épület körüli feltöltés, ha az nem árvíz, vagy belvíz veszély elhárítását szolgálja nem engedélyezhető.

(5)        Terepszint alatti építmények mindegyike elhelyezhető a községben.

(6)        [1]Állattartó épület építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7.§

(1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke

f) a rendelet 25.§-ban meghatározottak.

(2) A helyi védelem alatt álló területen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között – az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig – környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.

(3) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon  az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(4) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(5) Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken a létesítési és üzembe helyezési engedély csak úgy adható, ha a kertészeti terv alapján tervezett növényültetési kötelezettség teljesítése is megtörténik.

(7)        A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(8)        A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva a 170/1 és 169 hrsz területen kell kialakítani.

(9)        Az épületek létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cégért, reklámtáblát, hirdetőtáblát, fényt adó reklámfelületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg. A fényt adó reklámeszköz más ingatlanokon, helyiségekben zavaró hatást nem kelthet.

Környezetvédelem

8.§

A vizek védelme

(1) Élővízfolyáshoz, tóhoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!

(2)  A közüzemi szennyvízelvezetés hiányában minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csatornahálózatra való csatlakozás megoldott, a közüzemi szennyvízelvezetés hiányában a gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tároló készül, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.

(3)  Szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezése csak a területileg illetékes talajvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

Hulladék ártalmatlanítása

(4)  A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását külön jogszabályban megszabott módon kell végezni.

A levegő védelme

(5)  A településen hatósági engedélyt csak olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan új építmények elhelyezésére szabad, amelyek megfelelnek a technológiai kibocsátási határértékeknek, valamint teljesülnek az építési övezetekre előírt légszennyezettségi határértékek.[2]

(6)  A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.

(7)  A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.

(8)  A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el.

Földvédelem

(9)  Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.

Zaj és rezgés elleni védelem

(10)      A lakóterületek és kastély terület[3] zajhatárértéke 55 dB nappal és 45 dB éjjel, vegyes területek 60 dB nappal és 50 dB éjjel, gazdasági területek 65dB nappal és 55 dB éjjel kiszolgáló út mellett. Gyűjtőút és összekötő út mellett lakóterületek zajhatárértéke 60 dB nappal és 50 dB éjjel, vegyes területek és gazdasági területek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB éjjel. Üdülőterületek zajhatárértéke 50 dB nappal és 40 dB éjjel kiszolgáló út mellett.

(11)      Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

(12)      Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.

Örökségvédelem

9.§

Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1)        [4]A község területén műemlékileg védett:

  • Szent György római katolikus templom, Rákóczi Ferenc u. 42. hsz. MTsz.: 7978 – 32 hrsz

Műemléki környezete: 27; 29/1; 30; 33; 34/1; 268; 269; 272; 273/1 hrsz, Rákóczi Ferenc utca érintett szakasza.

  • Pince présház, Szőlőhegy (Újhegy), MTsz.: 9925 – 1281 hrsz

Műemléki környezete: 1282; 1278; 1277; 1276; 1279; 1280; 1283; 1284 hrsz.

  • Pince présház, Szőlőhegy (Újhegy), MTsz.: 10666 – 1269 hrsz

Műemléki környezete: 1268; 1272; 1277; 1276; 1271; 1270; 1266 hrsz.

(2)        Nyilvántartott régészetileg lelőhelyek:[5]

1. Kertalja (Keleti kertalja, Rákóczi F. u. 46-50); hrsz.: 34/2., 35., 36/2., 37.

2. Temetődomb; hrsz.: 017/2., 017/9-15., 0147/11.

3. Újhegy; hrsz.: 026., 034.

4. Csoma dűlő (Csomamező) hrsz.: 0124/1., 0144/2., 117/5.

5. Magyarosi dűlő; hrsz.: 0190/15-17.

6. Paprét (Berek); hrsz.: 0205/13.

7. Keleti Sió dűlő; hrsz.: 0192/10-11.

8. Sióba (Sió dűlő); hrsz.: 0205/13.

9. Nyugati Sió dűlő; hrsz.: 0201/27-31.

10. Hegytáji dűlő; hrsz.: 0179/1-2.

11. Farkaslyuki dűlő; hrsz.: 0179/5.

12. Rókalyuki dűlő (egykori Tsz gyümölcsös); hrsz.: 056/3-11.

(3) Régészeti érdekű terület:

  • 7361. Jelű összekötő út tervezett nyomvonal korrekciója;
  • volt Festetics uradalom területe.

(4) Lf jelű falusias lakóterületen és Vt településközpont vegyes területen, Mk kertes mezőgazdasági terület (Szőlőhegy) tervezett beépítéseknél az építési engedélyezési eljárás során kiemelten vizsgálni kell az OTÉK 50.§(2) bekezdésében foglaltakat, azon belül is a környezet és a községre jellemző beépítés adottságaihoz való illeszkedést. Az alkalmazott építészeti megoldások járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

(5) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

a) Lakóház

  • Rákóczi Ferenc utca 40. – 29/1 hrsz plébánia épülete; Védett utcaképi környezete a Rákóczi u. 36 hsz (27 hrsz) és Rákóczi u. 42 hsz. (30 hrsz) lakóházak területe.

c) Területi védelem: Szőlőhegyen építészetileg védett a volt zártkert teljes területe.

Utcaképi védelmet élvez a Rákóczi utca 3-107 házszámig, illetve a Rákóczi utca 8-78-ig.

d) Szakrális emlék:

  • Kőkeresztek: Szőlőhegy 1171 hrsz; Molnár Antal u. 46.; Kossuth Lajos utca 32 hsz; 012 hrsz út; Petőfi u. 3.; Kossuth Lajos utca 18. hsz; Kossuth Lajos utca 3.; Rákóczi Ferenc u. 70. hsz.; Rákóczi Ferenc u. 40 hsz.; 012 hrsz;
  • Szűz Mária kisdeddel: Rákóczi Ferenc utca 31.; Kossuth Lajos utca 25 hsz.; 05/30 hrsz.; 7361j. ök. út mellett; 32 hrsz templomkert
  • Szentháromság szobor: Kossuth Lajos utca 105 hrsz;
  • Páduai Szent Antal 7361.j. ök. út Csehi felé.
  • Hősi emlékmű Rákóczi Ferenc utca 51.

(6) Helyi védelmet élvező utcaképek és építmények esetén érvényes előírások:

  • Az (5) bekezdésben a) pontjában felsorolt egyedileg védett épület nem bontható el, külső utcai homlokzata eredeti formában megőrzendő.
  • Az (5) bekezdésben a) pontjában felsorolt védendő utcakép részletben a (7) bekezdés b-i) pontok közötti előírások vonatkoznak.
  • Az (5) bekezdésben c) pontjában felsorolt területileg védett Szőlőhegyen a (7) bekezdés c-j) pontok közötti előírások vonatkoznak. A Szőlőhegyen a későbbiek során helyi védelem alá vont pincékre is a szabályzatban foglaltak vonatkoznak.
  • Az (5) bekezdésben d) pontjában felsorolt védendő emlékeken a (7) bekezdés a) pontban tett előírás vonatkozik.

(7)      Helyi védelmet élvező utcaképek, Szőlőhegy és építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük:

a)                  Egyedileg védett épület, építmény ne bontható el, külső megjelenése nem változtatható meg, jelentős átépítés esetén is a régi külső állapotot biztosító helyreállítás engedhető meg.

b)                  Védet utcaképben lévő építmény elbontható, a bontása esetén az épületről felmérési vagy fotódokumentációt minden esetben kell csatolni.

c)                   Az utcaképi védelem esetén a kialakult utcaképhez (előkert, építménymagasság, tetőforma, stb.) illeszkedni kell, ennek bizonyítására az építési engedélykérelmekhez minden esetben csatolni kell a szomszédos két-két ingatlant is ábrázoló, az utcaképet bemutató épületek fotóit.

d)                  Az épületeket tömegükben és tetőformájukban javasolt megtartani;

e)                  Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet

f)  a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,

g)                  utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni

h)                  tetőformálásnál az utcára merőleges tetőgerinc esetében az oromfalas, vagy kontyos utcafronti lezárást kell támogatni. Zsúp fedés esetén a fenntartásról és helyreállításról kell gondoskodni.

i)  közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,

j)  a helyi védetté nyilvánítást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(8) A település belterületén és Mk jelű Szőlőhegy területén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

10.§

Általános előírások.

(1)  Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5  m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a     rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak,

b) teljes közművesítettség biztosítható,[6]

c) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

Ezen előírásokat meglévő épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, használati módjának megváltozásakor is alkalmazni kell.

(4) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető az OTÉK 32.§-ban rögzítettek.

(5) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokon az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahogy az önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi.

(6) A telekre előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése a használatba vételi engedély megadásának feltétele. A véderdő a beépítési szabályok alkalmazásával, a telekhez nem tartozó területnek tekintendő.

11.§

Kerítés létesítés szabályai:

(1)        A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.

(2)        Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44.§ (2) alapján az építési hatóság elrendeli.

(3)        A Szőlőhegy MK jelű övezetének kivételével a telek utcavonalán sövény, áttört és tömör kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal. A Szőlőhegy Mk övezetének területén épített kerítés nem létesíthető, csak növényzettel sövényszerűen alakítható ki legfeljebb 2,0 m magassággal.

(4)        Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5)        A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán sövény, tömör és áttört kerítés is létesíthető max 2,0  m közötti magassággal.

12.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy  legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele vagy min. 3,0 m, szabadon álló beépítésnél 3,0 m. Kialakult állapot esetén az OTÉK 37.§-nak megfelelőség is vizsgálandó.

(5) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét a tényleges építménymagasságban, vagy 6,0 m-ben kell meghatározni.

(6) Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(7) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43.§-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.

Falusias lakóterület

13.§

Általános előírások:

(1)  A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2)  A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:[7]

1.telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel

2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény.

(3)        A lakóterületen csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.

(4)        Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem változhat, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(5)        Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál kisebb telekterülettel rendelkező, kialakult építési telkek továbbra is építési telekenek számítanak. Ezen telkeken telekalakítás során a telek méret szabályozási vonallal érintett, út céljára átadandó terület kivételével nem csökkenthető tovább.

(6)        A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 36,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 32,0 m, zártsorú beépítés esetén 60,0 m.

14.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (3) bekezdés szerint.

(2) Előkert létesítését a rendelet 10.§.(1) szabályozza.

(3) Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás:

területfelhasználás beépítési mód Maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret

(m2)

telkek minimális

szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld

%

szintterület sűrűség

telekre

Lf O 4,5 K

Kialakult, (új 600 m2)

kialakult

(új 16 m)

30 40 0,5
Lf O 4,5 800 kialakult

(új 16 m)

30 40 0,5
Lf O 4,5 900 kialakult

(új 16 m)

30 40 0,5
Lf SZ 4,5 1000 kialakult

(új 18 m)

30 40 0,5
Lf O 4,5 1000 kialakult

(új 18 m)

30 40 0,5
Lf O 4,5 1200 kialakult

(új 18 m)

30 40 0,5
Lf O 4,5 1200 kialakult

(új 18 m)

30 40 0,5

Építési övezetek:

(4) Lf jelű építési övezetben az O oldalhatáros beépítés esetében a 2. sz. melléklet szerinti mintalapoknak megfelelően az oldalsó telekhatáron lévő építési vonal legfeljebb 1,5 m-el eltávolodhat, azonban a nyílások kialakításának szabályai nem változnak.

(5) Az Lf jelű övezetben az építési zónára előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.

(6) A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza 32 m-nél szélesebb nem lehet.

(7) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

(8) A lakóterületen az OTÉK 1.sz. melléklet 54.pont szerinti melléképítmények a), c), d), e), f), g), h), i), j), k), m), n), valamint zászlótartó létesíthető.

Településközpont vegyes terület

15.§

Általános előírások:

(1) A településközpont  vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2) A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:[8]

1.lakóépület

2.igazgatási épület

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4.egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges

5.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület

6.sportépítmény.

(3) A Vt jelű településközpont vegyes területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:[9]

1.nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

2.termelő kertészeti építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.

16.§

Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.

(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások:

területfelhasználás beépítési mód maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret

(m2)

telkek minimális

szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld

%

Szintterület sűrűség

telekre

Vt O 7,5 1200 18 40 30 0,5
Vt O 7,5 1200 18 30 40 0,5

(3)        A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -g, -h, -i, -m, -n  pont alatt felsoroltak építhetők.

Gazdasági terület

17.§

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

  1. Mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület

(3) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35.§ (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.

Mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület

18.§

Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A területen az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.[10]

(2) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (3) bekezdés szerint.

(3) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:

Területfel-használás beépítési mód maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret

(m2)

telkek minimális

szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

előkert

m

min. zöld

%

szintterület sűrűség

telekre

Gksz SZ 17,5 1500 20 30 5-30 m 30 2,0
Gksz SZ 7,5 2500 22 30 5-30 m 30 2,0

(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete kialakult esetben a 6,0m vagy az építménymagasság, új beépítés esetén min. 8,0 m, a hátsókert mérete minimum 6,0 m legyen.

Különleges terület

19.§

Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11-19.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

1.  Temető K-T jelű

(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények

2.egyházi épület

3.terület fenntartását szolgáló épület

4.szobor, dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

(5) Az építmények kialakításánál tekintettel kell lenni az időszakos árvízi elöntésre.

(6) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

20.§

Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1)          A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

Temető

(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

beépítési %: 10 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 70 %

szintterület sűrűség telekre 0,05.

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

21.§

Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak   megfelel,

b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,

c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

Közlekedési és közmű területek

22.§

Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

  1. közúti közlekedési terület
  2. kötöttpályás (vasút) közlekedési terület
  3. Km jelű közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4) A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint OTÉK 26.§(3) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(7) A 7361.j. összekötő út Petőfi utcában jelöl korrekciós szakasza mentén építési engedély Közútkezelőjének írásos állásfoglalása és útcsatlakozási engedély birtokában esetén adható.

(8) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

(9) A vasúti közlekedési területek használata, kialakítása:

a) Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el;

b) A vasúti terület tervezett megállói szakaszán az előzőeken kívül elhelyezhetők raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, egyéb építmények is;

c)  Az állomás területén az épület elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:

1.legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

2.beépítési mód: szabadonálló

3.az utazóközönséget kiszolgáló és ellátó funkciók (váróterem, kereskedelem, szolgáltatás) csak az állomásépületen belül helyezhetők el.

23.§

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1)

út megnevezés Települési út kategória/kezelő Hrsz

[meglévő]

útkategória védőtávolság Építési terület

/szab. szélesség/

7361 jelű

országos mellékút

összekötő út/

állami út

015; 094; 0104/1/2; K.V.A. 50-50 m 22-30,0 m
7361 jelű

országos mellékút

összekötő út/

állami út

300/3 [Petőfi] B.V.c. 16-22,0 m
7383 jelű

országos mellékút

összekötő út/

állami út

0196 K.V.A. 50-50 m 30,0 m
7383 jelű

országos mellékút

összekötő út/

állami út

199/2 [Rákóczi] B.V.c. 18-20,0 m
Településközi út Kámba Településközi út

Kiszolgáló út

072 K.VIII.A. 12-16,0 m
Településközi út Csehibe/Csehimind-szentre Településközi út

Kiszolgáló út

022; 039;

033;

K.VIII.A. 12-16,0 m
Településközi út Kámba Településközi út

Kiszolgáló út

352; 0136; 096; 071 K.VIII.A. 12-16,0 m
Településközi út Alsóújlak felé Településközi út

Kiszolgáló út

028 K.VIII.A. 16,0 m
Településközi út Olaszfai hegyre Településközi út

Kiszolgáló út

0153 K.VIII.A. 12-16,0 m
Lakó utak Kiszolgáló út/

Helyi önk. út

394/1 [Molnár]

105 [Kossuth]

232 [Rákóczi]

394/4 [Új]

335

394/3

B.VI.d. 20-23,0 m

14-16,0 m

12,0 m

16,0 m

12,0 m

16,0 m

gyalogút Kiszolgáló út/

Helyi önk. út

40 B.X.. 3,0 m
Mezőgazdasági út Kiszolgáló út/

Helyi önk. út

0193; 0183; 0103; 0216; 0220; 0221; 0178; 0224; 0225; 0226; 0223/2; 0170; 0173; 0174; 0157; 0160; 0159/2; 095

048/1; 055/1; 055/2; 054/7; 047; 050/4/5/6;  048/1; 043; 066; 076; 079; 063, 080; 085; 087; 098/2; 412; 396; 03; 089 0112/1; 0107/2; 248; 0124/3; 0113/6; 0200; 0201/4;

0101/2; 0128;

0103; 0135; 0126/6; 0143/2; 0122;

1370/3; 1170/2 464/4; 011/3

K.VIII.C. Kialakult vagy Min 7,0m

Szőlőhegyen min. 10 m

(2)           A OTÉK 26.§ (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

(3)          A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége – méretezés hiányában – 7,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

(4)          Külterületi mellékutak tengelyétől – az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában – legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani úttengelytől. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:

  • 7361. j. összekötő út
  • 7383. j. összekötő út.

(5)          Országos közforgalmi vasútvonal szélső vágányától számított 50 m-en belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(6)          A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.

(7)          Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

Közműterületek és létesítmények

24.§

Általános előírások

(1)      A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, annak hiányában magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2)      A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3)      Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.

(4)      A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(5)      Új út építésekor, útrekonstrukció során a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6)      Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont, vagy közműre csatlakozni nem tudó területeken a rendelet 24.§ (13) c. pontjának megtartásával van lehetőség.

(7) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (12)-as bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (15-16.), a felszíni vízrendezés a 18. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(8) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(10)Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Vízellátás[11]

(11) A mértékadó tüzivíz szükségletet a hálózaton biztosítani kell. Beépítésre szánt területen már 100 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(12)      A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási  célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

Vízelvezetés

(13)      A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

  1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
  2. A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.
  3. A település beépítésre nem szánt területén és a külterületi lakott területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

– a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető korszerű közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

–       a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Felügyelőség meghatároz.

(14)      Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(15)      Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. A maximális hordalék visszatartásról a Zala-Balaton I. osztályú vízminőségvédelem szerint gondoskodni kell.

Villamosenergia ellátás

(16)      Községesztétikai, területgazdálkodási, és tájvédelmi szempontból a Fő utca falusias lakóterületén és a Potypusztán tervezett kastély és üdülőterületen csak földkábeles hálózat létesíthető, rekonstrukció már csak ilyen módon hajtható végre. A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.

(17)      Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

(18)      A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.

(19)       Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Elektronikus hírközlés

(20) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

Zöldterület

25.§

Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1.közkert, közpark Z-Kk; Z-Kp jelű

2.sport    Z-S jelű.

(3) A Z-Kk és Z-Kp jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést szolgáló

3. a terület fenntartását szolgáló

4. szobor, dísztárgy

5. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(4) A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1.sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.vendéglátó

4.a terület fenntartását szolgáló

5.szobor, dísztárgy

6.reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m lehet.

Erdőterület

26.§

Általános előírások:

(1)  E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

  1. 1.           gazdasági célú Eg jelű
  2. 2.           védelmi célú Ev jelű

(4)          Ee jelű egészségügyi erdőterületen 10.000 m2-t meghaladó teleknagyságú telken a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépítéssel.[12]

(5)          Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

1.erdő fenntartás

2.vadgazdálkodás

3.védelem

4.szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

(6)          Védelmi célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:

Ev-h jelű településvédelmi erdő

Ev-i jelű tájképvédelmi erdő

(7) A védelmi (védő és védett) erdőterületek elsődlegesen a tájkép megőrzését, a gazdasági tevékenységből, valamint a közlekedésből eredő káros hatások csökkentését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.

(8) Ev-h jelű településvédelmi erdőt kell telepíteni a Oszkói major környezetében a szabályozási terven jelölt módon a lakóterületek védelmének érdekében.

(9) Ev-i jelű tájképvédelmi erdő a mozaikos erdőterületek összekötését, és a lakóterületek védelmét szolgálja.

Mezőgazdasági terület

27.§

(1)        A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1       jelű általános

1.2       Mk jelű kertes.

(2)        Az Má jelű általános mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás)  és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is  figyelembe kell venni.

(3)        Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági növénytermesztés és feldolgozás, a borturizmus, és tájrészletre jellemző fenntartását szolgálja. A területen a gazdaság, vegyes rendeltetésű építmények mellett elhelyezhető a turizmust szolgáló, építmény, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, egyéb közösségi építmény.

28.§

(1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben :

– Beépíthető telek területe:

lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 2 ha telekterület esetén

gazdasági épület: szántó, gyep, nád művelési ág esetén min 1 ha, szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén min. 6000 m2 telekterület esetén.

– Beépítettség max 3 %, de gazdasági épület maximális alapterülete épületenként max.  500 m2, lakóépület és vegyes rendeltetésű épület alapterülete max. 200 m2 lehet.

– Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

– Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

(2) A Szőlőhegy mezőgazdasági övezet építészetileg védett területe Mk övezetre:

– Beépíthető telek területe:

lakóépület: nem létesíthető

gazdasági épület: min. 1500 m2 telekterület, szőlő gyümölcs művelési ágban lévő és ténylegesen úgy használt telek esetén építhető. Egyéb művelési ágban min 3000 m2 telekterület szükséges.

– Kialakítandó új telek területe: minimum 800 m2 telekterület.

– Beépítettség max 3 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max.  90 m2 lehet.

– Megengedett legnagyobb építmény magasság:

– lejtős területen legfeljebb 3,5 m, de az épület melletti legmélyebb terepszinttől számítva a homlokzatmagasság  max. 4,5 m

– Beépítési mód oldalhatáron álló. A legkisebb zöldfelület aránya kialakult vagy 80 %.

Az övezetben 90 m2-nél nagyobb alapterületű építmény – borfeldolgozó és föld alatti építmény kivételével – egy építményben nem valósítható meg.

Az épületeket legfeljebb a telek útcsatlakozásától számított 150,0 m-es sávjában, legalább 5,0 m előkert és legalább 1,50 m oldalkert figyelembevételével kell elhelyezni. Az épületek között legalább 6,0 m tűztávolságot biztosítani kell.

Az övezet területén csak azon terület vonható ki művelés alól, amelyre a beépítés kerül és a hozzácsatlakozó megközelítést biztosító út létesül, valamint egyéb műtárgy elhelyezést nyer.

A területen az építmények építészeti kialakítására vonatkozóan a 30.§ előírásait (Örökségvédelméről) meg kell tartani.

(3)        Oszkó község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt, jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 15 %-ot.[13]

Vízgazdálkodási terület

29.§

(1)  A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

  1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek

(2)  A V jelű övezetben az OTÉK 30.§(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(3)  Az építmények elhelyezésénél, és kialakításánál a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 120/1999.(VII. 6.) és 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletek rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(4)  A település víz és sárral való elöntésének megakadályozására a meglévő övárok rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell.

Zöldfelületek, természetvédelem

30.§

(1)  Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2)  A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):

a)   Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali növénysor létesítendő.

(3)        Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(4)        A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem

(5)        A folyók, patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható. Szerves műtrágya is csak különös gondossággal használható. Ezen előírásokat a lakott területi szakaszra is érvényesnek kell tekinteni. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!

(6)        Az Oszkó község Önkormányzata 11/1996./VII.11./ számú rendeletével helyi jelentőségű  természeti  területté és értékké nyilvánított, Oszkó 020/4 hrsz-ú, gyepművelési ágú (1465 m2),-„ a szőlőhegyhez szervesen hozzátartozó terület…, a rajta lévő…- két nagyon idős ( kocsányos-, csertölgy) fa és a kővel falazott egykori gémeskút”.

(7)        Egyedi tájértékek

Településsel kapcsolatos vallási emlék:

  • A település szőlőhegyére vezető út melletti feszület
  • Az Újhegy bejáratánál, hegyi utak elágazásban álló (1787-ben állított) feszület; (hegyi kereszt), 1987-ben lett felújítva.
  • Szőlőhegybe vezető út előtti, Zalabér-i közút menti Szűz Mária szobor
  • A 7361.j. közút menti Szűz Mária szobor
  • Római katonák útja.

(8)        A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

(9)        A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

(10)     A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.

Sajátos jogintézmények

31.§

(1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

  • településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget

(2) A  beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

  • 2/1; 2/2; 4/7; 4/11, 4/8 hrsz lakóterületen a tervezett közútkorrekció mellett, északi irányából, 25 m szélességben;
  • 090/4/5/6/7 hrsz tervezett gazdasági terület Ny-i határán, 25 m szélességben.

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: – terület gyepesítését,

– a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 80 %-án.

(4) Az ültetést az építési engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz).

Védőtávolságok

32.§

(1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

a)   20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m;

b)   Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal szélsővágányától 50 m;

c)    7361. j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;

d)   7383.j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;

e)   társulati kezelésű árkok / Verna patak / part éleitől 3-3 m

f)     A nagy-középnyomású gázvezeték mentén 9 m, középnyomású gázvezeték biztonsági övezete D90 felett 5-5 m, alatta 4-4 m. A fogadó állomás védőövezete 10-10 m. A 2002. előtt épült vezetékekre az építéskor alapított biztonsági övezet érvényes, ennek megfelelően a közigazgatási területen lévő nagy-középnyomású gázvezetékeké 7 ás 9 m, a nyomásszabályozó állomásé 10,5 m.

g)   szennyvízátemelők tervezett környezetében OTÉK függelék szerint;

h)   az állattartó telepek védőtávolságát a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint kell meghatározni.

(3) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. tv 42/A.§.(1) bek., ill. a tv végrehajtásáról szóló 30/1988.(IV.21.) MT rendelet 31.§.(3). bekezdését figyelembe kell venni.

Záró rendelkezések

33.§

(1) Oszkó község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

–       Oszkó község  10.Szabályozási Terv  Belterület jóváhagyandó

M =1 : 4000; 049/02 munkaszámon.

–       Oszkó község  11.Szabályozási Terv Szőlőhegy jóváhagyandó

M =1 : 4000; 049/02 munkaszámon.

–       Oszkó község  12.Szabályozási Terv Major jóváhagyandó

M =1 : 2 000; 049/02 munkaszámon.

–       Oszkó község  13.Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó

M =1 : 20 000; 049/02 munkaszámon.

(2)  A rendelet mellékletei :

1. sz. melléklet     A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek

helyrajzi számáról

2. sz. melléklet Beépítési mintalapok.

(3) A rendelet 2007. november 1. napján lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

Oszkó, 2007. október 18.

Hosszú Zoltán     Lakics Monika

polgármester   körjegyző

Kihirdetve: Oszkó, 2007. október 19.

Lakics Monika

körjegyző

1.sz. melléklet

A belterület határának kiterjesztéséről

valamint

a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról

016/5 hrsz részben szabályozási terv szerint;

016/37 hrsz részben szabályozási terv szerint;

016/7 hrsz részben szabályozási terv szerint;

016/28 hrsz egészben;

016/29 hrsz egészben;

016/30 hrsz egészben.


* A lap alján dőlt betűvel írt szöveg az OTÉK-nál szigorúbb előírásra hívja fel a figyelmet. Nincsenek megjelölve azok a szövegrészek, amelyek tartalmára vonatkozóan az OTÉK a helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben történő megállapítás lehetőségét rögzíti. (pl. OTÉK 35.§ és 36.§)

[1] Helyi állattartási rendelet megalkotandó!

[2] A település levegőtisztasági szempontból a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.

[3] 8/2002.(III.22) KöM-EüM együttes rendelet szigorítása különleges területek estében a falusias lakóterület előírása érvényes.

[4] Műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal I. fokú építési hatóságként, műemléki környezetben és nyilvántartott régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.

[5] Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.

A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

[6] Oszkón és Szőlőhegyen a szennyvízcsatorna kiépítéséig: zárt szennyvíztárolás, szivárgásmentes kialakítás, rendszeres ürítés biztosítandó. Az elvezető rendszer kiépülte után a rákötés meglétét az építési engedélyezési eljárásoknál vizsgálni kell. A Szőlőhegyen a közműves vízellátás kiépítéséig egyedi vízkivételi hely (kút), vízellátás céljából létesíthető.

[7] OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14.§ (2) 8. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

[8] OTÉK szigorítás: Az OTÉK 16.§ (2) 7. pont szerinti parkolóház, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

[9] OTÉK szigorítás: Az OTÉK 16.§ (3) 2. pont szerinti termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

[10] OTÉK 19.§ (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,

3. igazgatási, egyéb irodaépület,

4. parkolóház, üzemanyagtöltő,

5. sportépítmény.

OTÉK 19.§ (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

[11] 123/1997.(VII.18.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete szerint kell a védőtávolságot meghatározni

[12] OTÉK eltérés: Az OTÉK 27.§ (4) szerinti 10 ha területnagyságú telekkel szemben a kialakult állapot alapján csökkentett érték, szigorított beépítési feltétel (beép. %).

[13] OTÉK szigorítás: Az OTÉK 29.§ (5) bekezdés és OTÉK 1. számú melléklet 55/A pontjának szigorítása