Bevezetés

Könnyű annak, akinek a neve Szabó vagy Kovács, Fehér vagy Fekete, Kiss vagy Nagy, Magyar vagy Német, valószínűleg eszébe sem jut neve eredetével, jelentésével foglalkozni. De akit Oszkónak hívnak, annak már sokkal nehezebb. Egész életén át kiséri a neve, amit sokszor kell betűzni rövidsége ellenére és nem tud senkinek pontos magyarázatot adni, hogy mit is jelenthet a neve. Még szerencse, hogy Magyarországon létezik egy  kedves, szép környezetben fekvő OSZKÓ nevű falu ősi hagyományokkal. Oszkó faluval az Oszkó nevűek valahogy sorstársak és büszkék “falujukra”.  Sok évvel ezelőtt kezdtem az Oszkó név eredetét, jelentését keresni, ami nem egyszerű, mert a név rövid, tömör, kevés hangból áll és több nyelvben is találni hasonló neveket, szavakat: például usko (uszko) finn szó –  jelentése hit, usku (uszku) sumér szó – jelentése pap, ukso (ukszo) mordvin szó –  jelentése kőrisosko cseremisz-mari szó jelentése szintén kőris, voski (voszki) örményül arany. Az alábbiakban röviden összefoglalom az  Oszkó névre vonatkozó eddigi ismereteket, melyeket még tovább kell kutatni, hogy bizonyosak lehessünk, hogy honnan is jöhetett és mit jelenthetett ez a név. Egy nagy hasznom biztos van a “kutatásból”, hogy ezen keresztül sok értékes ismeretre és barátra tettem szert…

Az Oszkó helynév középkori alakjai

Vzkow (1217/1412), Vscoy (1250 k.), Ozkou (1266/1270/1291/1292/1298/1360/1378/1381/1391), Wzkou (1293), Ozkow (1298/1381), Uzquo (1302), Vzkou (1313), Ozko (1334), VzkoVzkou (1340)  (forrás: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Balázs: Helynévtörténeti tanulmányok-Debrecen 2006)

Mit mond a néphagyomány? Volt-e néphagyomány?

Keller József volt oszkói iskolaigazgató még 1969-ben levelében tájékoztatott, hogy van egy nézet, hogy a terület egy Oskó nevü vitéztől kapta a nevét. Azonban a falu neve már 1217-ben felbukkan egy régi dokumentumban, így nem is lehet egy középkori oszmán törökre gondolni. Zágorhidi Czigány Balázs Oszkó községről írt monográfiájában kétségbe is vonja, hogy egyáltalán létezett-e egy ilyen néphagyomány. De talán a gondolat felvetője nem is tévedett olyan nagyon, ha egy korábbi,  türk (kabar, úz, besenyő) származású személyre, törzsre gondolunk.

Szláv nyelvekből való eredeztetés

Nyelvészeink, történészeink mai meglévő véleményei szerint a község neve valószinüleg szláv eredetű. Az első ilyen felvetés Kniezsa István (1898-1965) szlávista nyelvészünktől származik, aki a Magyarország Népei a XI. században című 1938-ban kiadott munkájában lábjegyzetben említi Oszkót és néhány szomszédos falu nevét, mint szláv eredetű helyneveket. A helyneveket nem etimológizálja, vagyis jelentésükre nem ad magyarázatot. Lásd az Oszkót említő oldal másolatát. 1971-ben Lőrincze Lajos nyelvészünket kérdeztem meg a név eredetéröl. Ő úgy gondolta, hogy a név az Oszkár keresztnév szlovák becézője Osko lehet. (Ezt az elképzelést később Kiss Lajos abszurdumnak tartotta.)

1974-ben Kálmán Béla (1913-1997) finnugor nyelvészünket kérdeztem meg az Oszkó helynév eredetéről, ő pedig a maga részéről kikérte Kiss Lajos (1922-2003) szlávista nyelvészünk véleményét is. Kiss Lajos Kálmán Bélához írt válaszában, majd a 4 év múlva, 1978-ban megjelent Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárában is a nevet a Sáros megyei Oszikó-val veszi azonosnak, amelyben a szláv osika “nyárfa” szó rejlik. Ennek alapján Oszkót a “Nyárád” jelentéssel azonosítja. Kálmán Béla szerint azonban a név származhatott az úz nép nevéből is, hasonlóan mint az Uzon, Ózd, Uszka, Uza helyneveinkben.

1996-ban készült el egy kéziratom az addig összegyűjtött az Oszkó névre vonatkozó adatokkal OSZKÓ Község és családnév címmel, melyet a vasvári Helytörténeti Múzeum adattárában helyeztek el.  Ebben én is a korábbi szláv magyarázatokra gondolva az Oszkó név jelentését leghihetőbben a szlovén osko (oszko) szóban (jelentése: szűk, keskeny) véltem felfedezni. Hiszen Oszkó község még ma is több oldalról erdőkkel van körülvéve. A név első megjelenése Terra Vzkov így magyarra fordítva Keskeny föld-et jelenthetett.

2002-ben jelent meg Zágorhidi Czigány Balázs kíváló monográfiája OSZKÓ községről a Száz magyar falu sorozatban. Balázs is hasonló eredményre jut és a falu nevét Szűk, keskeny völgy jelentésböl vezeti le párhuzamot feltételezve a Szatmár megyei Uszka (Wzka) falu nevével. (Kálmán Béla Uszka nevét úz eredetűnek tartotta!) Balázs könyvének teljes szövege olvasható itt:

www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/oszko/index.htm

A két legutóbbi magyarázat logikusnak tűnik, amennyiben elfogadjuk azt a feltevést, hogy  Oszkó község neve valóban szláv eredetű.

Alán (ász, osz) vagy ótörök (kazár-kabar, besenyő, úz-oğuz) eredet?

Az utóbbi években több olyan információ bukkant fel, melyek a szláv eredetet erősen kétségessé teszik, mint a Nádasdyak oszkói ágának első említett “keresztneve” Itemer, a környező falvak (pl. Karakó) ótörökkel, alánnal is magyarázható helynevei, az osz-, ász kezdetű, tartalmú alánokra utaló törzsnevek Magyarországon és Európa más országaiban való megjelenése.

A Nádasdy család oszkói ágának első ismert “keresztneve” az Itemer a XII. sz. vége-XIII. századi dokumentumokban több helyen is található. Györffy György (1917-2000) kíváló turkológus nyelvészünk, a besenyők történetének és helyneveinknek kutatója ezt a nevet besenyő eredetűnek tartja. (forrás: A magyarság keleti elemei), hasonlóan besenyő eredetűnek tartja Rásonyi László (1899-1984) turkológus is (forrás: Hidak a Dunán- A régi török népek a Dunánál). Mit jelenthetett az Itemer név? Az it jelentése kutya, eb; –em- egy birtokos rag; er jelentése ember, férfi. Talán jelenthetett ez valami kutyás embert, egy falkamestert vagy még valószinűbb, hogy itt egy un. óvónévvel van dolgunk: kutyaember, ebadta jelentéssel. A Nádasdyaknál még találkozunk a Beke névvel is, Györffy ezt a nevet is besenyő eredetűnek tartja. A Nádasdy család első tagjai között volt egy Petenegy, Petenegh (Petend Comes de gen.Nádasd) nevű is, mely nevet Nagy Iván (Magyarország családai) összekapcsolja a Pecsenyéd ill. Petend falvak nevével, de ezeket nem tartja besenyő eredetűnek, míg Pecsenyéd (Pöttsching) ma besenyő (pecheneg) eredetűnek elfogadott név. Györffy György is összekapcsolja a Pecsenyéd nevet a Petenegy névvel. (A magyarság keleti elemei – Besenyők – Fertő vidék): 1434: Besenew al.nom.Pethynyed. Tehát elképzelhető, hogy a Nádasdy család besenyő eredetű volt.

A nyugati végeken, a gyepűn már a magyarok bejövetele előtt éltek ótörök népek, így az avarok a VI. és VII. sz.között. Majd a honfoglalás után a gyepűk védelmére elsősorban csatlakozott népeket így kabarokat, székelyeket, besenyőket telepítettek királyaink erre a területre. Úgy a kabarok között, mint a besenyők között megtaláljuk a részben törökké vált ill. kétnyelvű alánokat, akiket különböző néven jász, ász, ászi, osz, oszi, oszlár, voscian, vosyan (varsány) stb. néven is neveztek a különböző történeti források. Érdekes megnézni az Oszkó név eredetével kapcsolatban néhány  szomszédos, környékbeli és Oszkó névvel kapcsolatba hozható falu, helység nevét:

Kám Villa Kaan (1292); Foss. Kaan (1313); Kan (1411); Kham (1504) “Puszta személynévből keletkezett magyar névadással” írja Kiss Lajos. Györffy és mások ótörök eredetűnek tartják qayanfejedelem, kagán jelentéssel.Rásonyi pedig a kam (kám) nevet a sámán szó török megfelelőjének tartja.

Mákfa – Kismakua (1326); Makua (1283, 1484) Kiss Lajos valószinűleg szláv eredetűnek tartja. A hasonló Maklár helynevet Németh Gyula és utána Rásonyi László is török eredetűnek (kun, csagatáj, karacsáj) tartja, a mak dícséret jentésű szó alapján a -lar többes raggal. Györffy is Maklárt először besenyő eredetűnek tartotta, de ettől a véleménytől később elállt. Irán északnyugati sarkában, Nyugat-Azerbajdzsánban fekszik a Maku nevű város 22 km-re a török határtól. Lakosai azeriek és kurdok. A név minden bizonnyal török eredetű, ez lehetett a türkmén Qara Qoyunlu törzs lakhelye, de méd eredetet is gyanítanak. Érdekes volna Makó város és a Csepel szigetén lévő Makád község nevét is turkológusainknak tovább kutatni, Kiss Lajos ezeket ugyanis szláv eredetűnek tartja, de ezt egyáltalán nem lehet bizonyosnak venni.

Olaszfa-Olaszka – Terra Vluzka (1258), Poss.Korkou Olozka (1298), Oluzka (1310), Vluzka (1340), Nogvluzka (1340), Olazka (1403), Olozka sive Karako (1437). Kiss Lajos a név forrásának (Kniezsa és Stanislav után) a ” vlachok, azaz nyugati újlatin nyelven beszélők falva” jelentést gondolja. Zágorhidi Cz. Balázs szóbeli információja szerint ez az értelmezés már túlhaladott, mert semmi bizonyíték nincs a környéken latin nyelvű megtelepedésre. Szerintem a név magyarázható a törökből Ul(u)uszka vagyis Nagy-Uszka jelentéssel.  A török ulu jelentése ugyanis nagy, az egyik u ismétlődés miatt pedig kiesett. A Ul(u) – Nagy név jelentésre utalhat a későbbi Nogvluzka (Nagyuluszka) név is, ahol az Ulu (nagy) szó magyarnyelvű ismétlése áll fenn.

Pácsony – Pachun (1217/1412), Lokpachun. Kiss Lajos (forrásai Kniezsa és Stanislav) szláv eredetűnek tartja a cseh Pačin (pácsin) helynév után. A helynév alapja szerinte a Páka (Pakoslav) sz.név birtoklást kifejezö mn-i származéka.  Szerintem a helynév alapja a Pács vagy Bács név lehet. A törökböl ez is magyarázható, a török baç (bács) magyar jelentése vám.  Talán lehetett a közeli Vasvári sáncon lévő átjáró a Vaskapu, egyben egy  vámhely is.

Karakó – ´birtokrész Olaszka határában´ Corkoy (1255), Korkou (1298), Crokoy (1300 k.), Korokov-Korokow (1309), Olozka sive Karako (1437). A XIII. sz, végére Olaszkával egybeolvadt. A Karakó név eredetének kulcsszerepe lehet az Oszkó név kutatásában, ezért fontos megemlíteni a többi Karakó helynevűnk korai névanyagát is. Sopron vármegyében: Karako Poss. Karakou (1370), Karako (1397). Locsmándtól (Lutzmannsburg) é.ny.-ra feküdt Nigván és Barom közt.  Vas vármegyében Jánosházától keletre: Korkou (1257), Korokou (1328), Castrum Karakow (1335), Castrum Koroky (1347), Craco (1359), Poss.regia Karakou cis fluvium Marzal (1387), Craco (1408), Poss.Karako (1428), Crako, Karoko (1483), Caracco, Veszprém vármegyében: Karakozurchek (1426), Sáros vármegyében: Karako-Karakow (1342), Zarato 1370), Karaco (1374), Baranya vármegyében: Krako

Kniezsa és Stanislav a Karakó nevet szláv eredetűnek tartják a cseh Krakov helynév és a lengyel Krakkó város neve alapján, mely magyarázatot Kiss Lajos is átveszi. Kérdések: miért csak a Krakó formát vizsgálják, mikor ettől még nagyobb számban fordult elő a Karakó forma is? Miért vált aránylag rövid idő alatt mindenütt a Karakó forma általánossá? Bizonyítható-e mindezen területeken valamiféle szláv lakosság? Szerintem itt mindenképpen egy ótörök névvel van dolgunk, valószínűleg besenyő névvel. Györffy György a Krakna-kataj ´figyelővár´kara- (qara-) első magánhangzójának kiesését, hangsúlytalanságát több török nyelvre jellemzőnek tartja (A magyarság keleti elemei 189.o.). Ez a Karakó névre hasonlóan érvényes lehet.  Egyébként a szláv Krakkó város nevét először Ibrahim ibn Jakup cordobai zsidó kereskedő-utazó említi 973 körül. Leírja, hogy Krakkó, mely Prágától 3 heti járásra van – fontos kereskedelmi hely, ahová oroszok és szlávok jönnek kereskedni muzulmánokkal, zsidókkal és törökökkel. Ibrahim ibn Jakub említi a besenyők (pecsenyegek) és kazárok jelenlétét, nevét is. Krakkó város  alapítását/eredetét Krak fejedelem nevével magyarázza ugyan a monda, a mondán kivül a névre más szláv magyarázat nincs. Miért nem származhatott e név az ott jelenlevö/kereskedő kazároktól, besenyőktől? A Karakó név létrejöhetett a karakol (őrség, ma:rendőrörs) szó rövidülésével (lásd Györffynél és Vámbérynél), de valószínűbb, hogy egyszerűen a kara (magyarul fekete vagy ország / föld jelentéssel) Feketefalut vagy Földvárat jelenthetett. Ma sajnos nem tudjuk azt, hogy a besenyőknél hogyan mondták a falu-t, egyáltalán kevés fogalmunk van a besenyő nyelvről. A mai törökben a falu jelentése köy (köj), a kurdoknál megtalálható a ku, Karaku. Az alánoknál pedig a kau, qau, amely falut, fonott sövényt, kerítést jelent. A mai Oszétiában az alánok utódainál ma is ilyen helynevek találhatók: Abaytikau, Vallikau, Karatkau, Gutnatikau stb. A falu käu (qäu) alán nevét Németh Gyula is említi Miller után (lásd: Eine Wörterliste der Jassen, der ungarländischen Alanen). Karako helynév található még Kirgizsztánban is az Issyk-Kul tó déli oldalán.

CsehiVilla Chech (1217), Terra Chehy (1275), Chehy (1298), Cheh (1314), Chech (1347), Chehy (1359) A név szláv eredetét ugyan ma nehéz lenne vitatni, de igaz az is, hogy a helység első birtokosai az Osl családból kerültek ki, és az Osl név török eredetre mutat. (Oşlu, Oslu), ahol az Oslu (oszlu) jelentése az osz-i, osszok közül való.

Osul 1

Gyula kun vezér Osul nevű serviense említése a  Képes Krónikában.

 

 

 

 

Az alán származású (feltehetően eltörökösödött vagy kétnyelvű)                       varsányokat (Vosyan) Oszkótól kb. 30 km-re lévő Karakóval együtt

 említi a Farkaserdő területén egy 1257-ből származó okirat.           Hasonlóan Györffy György egy 1324-ből származó dokumentumot  idéz: “A vasvári káptalan elött Ormán fia Ormán a Varsány  melletti Ormánfölde negyedét a vejének, Besenyő Péter fia Imrének…eladta…” “Ohrman filius Ohrman de terra Orman /prope?/ ad Vosyan” Az Orman név is török (besenyő) eredetre utal, Orman magyar jelentése Erdő.

Mindent összevetve az Oszkó név az Oszlár és Varsány-Vosyan nevekkel lehet rokon. Melyben a név elsö része az OSZ az alánok  a magyarokkal együtt bevándorló kabarok részét képező vagy a besenyőkhőz csatlakozott, kétnyelvű ill. nyelvében törökké vált  törzsének vagy törzstöredékének a neve. Feltehetően az alánok OSZ elnevezése az OĞUZ (magyarul úz) törzsi névből származhat, melynek helyes kiejtése OUZ. Ez talán magyarázatot ad arra is, hogy a név első hangját miért irták úgy V-nek (kiejtése U) vagy később O-nak. Az alánoknak ez a csoportja mindenesetre korábban érkezett a Kárpát medencébe, mint a kunokkal egyidőben bevándorló alánok vagy ismertebb nevükön a Jászok . Az OSZ népnév jelenik meg az ismert Oszman névben is, ami magyarul osz-ság névvel lehet lefordítani, hasonlóan a türkmén népnév magyarul törökséget jelent.

A név második része –, –kau az első pillantásra ugyan magyar vagy szláv kicsinyítő képzőnek tűnik, de ez a fentiek alapján nem látszik valószinűnek.  Jelenleg talán a legelfogadhatóbb, ha elfogadjuk az oszét/alán  kau=falu, kerítés, sövény jelentést. Így az Oszkó név mai jelentése Oszfalu, Oszvár, Oszföldvár lehet. Az Oszkó helynév hasonló ill.rokon eredetű lehet az Oszlár, Eszlár, Ózd,  Uzd, Aszód, Uszod, Uszfalva stb. helynevekkel.  

További ótörök (türk) hangzású helynevekről

Dunántúl – Nyugati gyepű

A nyugati gyepűre, a Rába-Marcal vidékére telepített török nyelvű népek (kabarok, besenyők, osz/ász-alánok) településnevei még további kutatásra szorulnak, mert ezeknek a száma jóval nagyobb lehet, mint amit a mai hivatalos nézet elfogad vagy annak tart. Csak néhány érdekes példát említve:

Batyk (Bogk 1251, 1322, Bathyk 1474, Bajk 1482) K.L. szerint puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Ruzsa Károly Batyk történetében írja: “A vízfolyásos, patakok és folyók szabdalta mocsaras terület…kifejezetten előnyős volt a halászat és malomipar szempontjából” Figyelembe véve a terület mocsaras jellegét a név keletkezhetett a török batak (mocsár) egy régiesebb formájából is.

Bozsok (villa Bosuk 1277, Bosok, Bozuk, Bozok), Balatonbozsok, Csácsbozsok, Palotabozsok Kiss Lajos szerint szláv eredetű: Божик. a község honlapja szerint keletkezhetett a név török személynévből, közel járhat ez a vélemény az igazsághoz. Török hagyományok szerint a 24 Oğuz (ouz, oguz, úz, osz) törzs egyik főága a Bozok törzs (Bozoklar).  A boz-ok jelentése egyszerűen szürke nyíl, feltehetően itt is egy besenyőktől vagy úzoktól származó lószínnévvel van dolgunk.  A boz-szürke név megjelenik a Fertőboz helynévben is valamint a szürke név  csuvasos török változatánál: bor – a Borgáta (szürkevár) vagy a Borszörcsök helynevekben.

Bük (Byk 1217), Nemesbük, Ozmánbük K.L. szerint a bükk fanévből keletkezett a név, de említi az ótörök erdő, sűrűség, bozót jelentést is. Feltehetően ez az ótörök jelentés a valószínübb.

Devecser (Dewecher 1274) K.L. puszta személynévből keletkezett magyar névadással, a szláv devečarkilencedszedő szóból. Szerintem valószínűbb a név török eredete a török deve (magyarul teve) szóból, a çer pedig keletkezhetett a török çeper (cseper – kerítés) vagy çerçeve (csercseve – keret,befoglalás) szavakból. Így Devecser jelentése tevekarám is lehetett.  További jelentés lehet a tevesereg – tevéssereg a deveçeri szóból. (V.ö. a janicsár – yeniçeri – új sereg jelentéssel). Török eredetre utal a törökországi Devebük helynév is. Anonymus Gesta Hungarorumja szerint voltak tevék a honfoglaláskor idején Magyarországon: Árpád Salán vezérnek “12 fehér lovat, tizenkét tevét, meg tizenkét kun fiút küldött”.

Gencs – Gencsapáti, Magyargencs K.L. szerint puszta sz.n.ből keletkezett az ótörök ganc ? (kincs) szóból vagy a német Gentsch személynévből. Alaposabban meg kellene ezt vizsgálni, mindenesetre a mai törökben a genç  (gencs) jelentése fiatal.

Herény (Herin 1263), Herend (Herin 1268, Heren 1326), Krensdorf-Tormafalu, Burgenland, Ausztria (Chrenstorf 1252, Heren 1256) K.L: bizonytalan eredetű név, német Herin vagy a cseh Chren nevekből alakulhatott vagy puszta sz.n.ből magyar névadással. Sokkal valószínűbb azonban, hogy mindkét név az ótörök, besenyő eren szóból keletkezett, melynek jelentése látó, látnok, beteljesült (vollendet), megvilágosult (erleuchtet). A vallási, hitbeli látnok jelentésen kivül  feltételezhetjük a gyepűvédők őrtornyainak látóit, figyelőit, kémlelőit is e jelentés alatt.

Iszkáz (Thetheusizkaz) K.L. szláv eredetűnek látszik, de a részletek tisztázatlanok. Talán a skaz ´látomás, szörnyeteg, rém´szóból. Szerintem talán figyelembe lehetne venni a török iz – nyom és kaz, kazmakgödröt, árkot ásni szavak összetételét. Ennek alapján eredeti jelentése csapás, ösvény lehetett.

Kemenes (Kemnes 1257, silvan Kemnes 1308) – Kemeneshát, Kemenesalja, Kemeneskápolna stb. Kiss Lajos szerint a szláv камень, cseh kamen (kő) szóból származik a név. A megtelepedett kabar-besenyő népesség figyelembevételével azonban meg kellene vizsgálni a török kemankeş (íjlövő, íjász, lövő) szóból való keletkezést is. A nyugati területre egyébként is jellemző a magyar Lövő helynév megléte.

Kemendollár – neve két falu nevéből keletkezett: Kemend – Kiss Lajos szerint vagy a magyar kemény szóból vagy a szláv kamen (kő) szavakból keletkezett, de szerintem keletkezhetett a törökből is, ahol kement jelentése hurok, pányva. Ollár (Allar) K.L. szerint francia eredetű személynévből Aulard (hentes) keletkezett. Sokkal meggyőzőbb, ha Györffy Gy. által  említett besenyők lovainak színéből al (vörös) vagy ala (tarka) szavakból keletkezett -lar török többesszám képzővel, vörösek, tarkák jelentéssel.

Nyőgér (Newger 1390) K.L. Annak emlékét őrzi, hogy a falut egykor nyögér-eknek hívott kun katonai kísérők lakták- A kun nöger ´a nemzetségfő katonai kíséretének tagja´. Véleményem szerint talán használhatták ezt a nevet a besenyők is, akikről nagyszámú névemlék maradt meg a környéken.

Polány (Palan 1181, 1270, Polan 1286, Polyan 1288/90) – Sorokpolány, Magyarpolány, Polány Kiss Lajos szerint puszta sz.n.-ből keletkezett magyar névadással ill. a somogyi Polánynál szláv eredetűnek tartja a cseh Polan “mezőlakó” jelentés után. Szerintem figyelembe kellene venni a török palan (nyeregpárna) szóból való eredeztetést is.

Rum (Rum 1246) K.L. szerint német eredetű szn.-böl (Ruhm) keletkezett magyar névadással. Szerintem valószínűbb a török eredet, mely szerint rum bizánci, görög embert jelent. Érdekes lenne tudni, hogy kiknek a kezében volt a rumi rábai-révdíj beszedési joga.

Szörcsök – Borszörcsök, Karakószörcsök (Zurchuk 1288/1290, Karakozurchek 1426, Borzeurchewk 1478) K.L. a Zurcheh sz.névből magyarázza ezt a nevet, Karakószörcsök honlapján pedig szláv magyarázatú galagonyáshely név szerepel. Szerintem valószínűbb lehet a török surcuk (szurdzsuk) eredetet, melyben a sur várfalat, városfalat a cuk pedig kicsinyitő képző. Így Szörcsök jelentése kis földvár, sáncvár lehet. A név furcsaságaihoz tartozik még, hogy a szlovén srček (kis szív, szívecske) kiejtése szintén szörcsöknek hangzik.

Szepetk (Zepethk 1334, Pókaszepetk 1943) K.L. A Szepetk hn.-ben bizonyára a m. szép m.n.-ből képzett Szeped szn.-nek a származéka rejlik. Szerintem figyelembe kellene venni a török sepet (szepet) kosár szóból való származtatást is. Talán foglalkozott itt a lakosság a régi időkben kosárfonással. Ez vonatkozik Szepetnek község nevére is, amit K.L. a szláv Sopotnik névből eredeztet.

Tanakajd (Thana 1217, 1412, Kayd 1360, Tanakajd 1939) Kiss Lajos mindkét nevet a török eredetű magyar személynevekből eredezteti.  A Tana név mögött szerinte a csagatáj tana (borjú), török dana (borjú, tinó) szavak állnak. Szerintem figyelembe kellene venni a kazah tana (város, helység) nevet is. V.ö az új kazah főváros neve Astana (ász-táná – jelentése fő-város). Talán ebből a szóból származik a magyar tanya is, bár a tanya szót még Vámbéry Ármin is szláv eredetűnek tartotta.

Torna patak – K.L. a szláv Trnava folyónév átvétele. De keletkezhetett a név a perzsa torna ill. ótörök (kún-besenyő) turna (darumadár) névből is.

Zanat (Zanath 1287) Kiss Lajos egy régi Zana (1240) személynév -t képzős alakjának tartja. A mai törökben zanaat jelentése kézműves, mesterember. Ez a név is megérett egy alapos vizsgálatra.

Alföld – Jászság

Alattyán  (1215/1550 : Oluptiua) Kiss Lajos az Alaptiván helynevet ótörök személynévből eredezteti: Alap-Tiván (tulajdonképpen Hős-Sólyom) jelentéssel. Lehetett így is, de kik “ferdítették” a helynevet ´Alattyán-ra?Szerintem közelebb járunk az igazsághoz, ha Györffy György után a név első tagja ala a török tarka lószínnevet takarja, a második tag at (jelentése: ), a harmadik tag yan (jelentése: szárny); vagyis a teljes név: Alaatyan´tarkalovas-szárny´ lehet , mely jobban felelt meg a jászkun lakosságnak.

Szajol   (1261/1271 : Zoyli, 1332-7 : Sayl, 1339 : Zayll) Kiss Lajos helynévmagyarázata: Talán puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással…esetleg kun, besenyő szn-re gondolhatunk, amelyet az oszmán soylu ´nemes, előkelő´alapján tehetünk fel. Az ótörök eredetnél K.L.-nak igaza lehet, de a név jelentése a mai alakot is figyelembe véve sokkal inkább  ´jó út´, mely a török ´sağ yol´ (ejtsd: szá jol) megfelelője.

 

 

 

 

 

 

Szerző: Oszkó Zoltán

Kapcsolat / Contacts: zoltan@oszko.hu