Hosszú évek kutatómunkája áll az összegyűjtött adatok mögött. Az adatokat, címeket részben telefonkönyvekből, internetből, valamint családnevekkel foglalkozó szakirodalomból gyűjtöttem. Nagyon sok családdal személyes vagy telefonos interjút folytattam, így sok családról vannak 3-4 generációs családfák, információk birtokomban, de ezeket itt adatvédelmi szempontból nem adjuk közzé az egyes családok külön engedélye nélkül. Szívesen veszünk minden további tájékoztatást az Oszkó, Oskó, Osskó nevűekről és mi is szívesen adunk esetleges információt megkeresésre.
A magyarországi Oszkók felmenői szinte kizárólag a Dunántúlról – Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Komárom megyéből származnak. Az eredeti falvakban ma már elég kevés az Oszkó nevű, a legtöbb Oszkó főleg a nagyobb városokban: Budapesten és környékén, Szombathelyen, Győrött, Sárváron, Veszpémben, Székesfehérváron, Sümegen stb. lakik. Néhány család elkerült az Alföldre és az Északi Hegyvidékre is. Nagyon sokan kerültek külföldre is az I. világháború elötti amerikai kivándorlás idején, a II.világháború idején, majd 1956-os forradalom idején. Sok Oszkó nevű származik Oszkó község közelében fekvő falvakból, ezért néhol zárójelben megadjuk az egyes helységek Oszkótól való távolságát közúti km-ben.Természetesen a lista nem teljes, javításokat, javaslatokat, kiegészítéseiket szívesen fogadunk. Magában Oszkó községben nem élnek Oszkó nevűek és nincs is tudomás arról, hogy itt korábban Oszkó nevűek éltek volna. Az anyakönyvek mellett a temetők sírjai és a világháborús
emlékművek is emlékeztetnek az Oszkó névre. A mellékelt képen Oszkó Károly a Győri M.Kir. Állami Fa és Fémipari Szakiskola 1923-ban végzős növendéke látható.
Vas megyében: Vashosszúfalu (29 km), Bögöte (23 km), Hosszúpereszteg (24 km), Jánosháza (36 km), Keléd, Hegyhátsál (25 km), Gencsapáti, Vásárosmiske, Dénesfa, Celldömölk, Szombathely (35 km)
A bögötei, vashosszúfalui és hosszúperesztegi anyakönyvek Hosszúperesztegen találhatók. Érdekes adatokat találunk P.Kovács Imre: Hosszúpereszteg kilenc évszázada című könyvében. Ezek szerint Hosszúperesztegen először az 1720-as jobbágyfelmérés listáin szerepelnek Oszkó nevüek (O.György és O.János, mint Erdődy Kristóf jobbágyai és O.Gergely Erdődy Lajos jobbágya). További adatok vannak 1767-böl (O.Benedek, O.István). Az 1848-as birtokkönyvek már több Oszkó nevűt említenek. A hosszúperesztegi I.v.háborús emlékművön szerepel Oszkó István neve. Előző pénzügyminiszterünk, Oszkó Péter felmenői is Hosszúperesztegröl származnak. Itt látható Oszkó Péter blogja, aki nemcsak pénz-és adóügyi szakember, hanem hobby-fotós és zenész is: http://oszkopeter.blog.vg.hu
Veszprém megyében: Karakószörcsök (47 km), Tüskevár, Kisjenő, Devecser (58 km), Noszlop (65 km), Kislőd, Kapolcs, Dörgicse, Sümeg, Tapolca, Balatonalmádi, Kővágóörs, Ajka, Veszprém. A Tüskevári Plébánia Hivatal az Oszkókra vonatkozó összes adatait az 1712-1925 időszakra kérésemre kigyüjtötték, ezek az anyakönyvek tartalmazzák Tüskevár, Karakószörcsök, Kisjenő (Somlójenő) és Torna (Apácatorna) adatait.
A karakószörcsöki I.világháborús emlékművön 3 Oszkó neve is áll, köztük Oszkó László őrvezetőé (52-es alakulat, III.zászlóalj), aki Oszkó Móricz 15 gyerekéből a 10.volt és 28 éves korában 1942.szept.13-án esett el gránáttalálatban Voronyezstől délre Arhangelszkoje faluban, sírja Jablocsnoje faluban van.
Zala megyében: Nagykapornak, Nagygörbő (34 km), Zalabér (16 km), Kehida, Vonyarcvashegy, Hévíz, Zalaegerszeg, Mihályfa, Felsőcsalogány (ma Szlovénia: Gornji Slaveci Kuzma mellett)
Somogy megyében: Bábonymegyer
Komárom megyében: Komárom, Tata, Kisbér, Bokod és Tatabánya
Tolna megyében: Pincehely, Tamási, Szekszárd
Magyarországon ma kb. 250-300 Oszkó nevü élhet.
Levéltári adatokat az Oskó névről először Liptó vármegyéből Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (727.pont) találhatunk: 1521.június 24 (16.die.dom.p.Bonifacii). A szepesi káptalan bizonyítja, hogy Lajos király 1521. május 5-én kelt parancsára Wydafeld-i Osko Mihály királyi ember és Challokewz-i István mester kanonok, káptali kiküldött visszatérve jelentették… Kempelen: Magyar nemes családok VIII.kötetében a következő adatok találhatók: Oskó (alsómalatini) Az 1754-55 évi országos nemesi összeíráskor Liptómegyében Mátyás, Mihály, 2 János, András, Ádám igazolják nemességüket. József nemessége 1794.febr.3. legf.helyben igazoltatik. Borsod megyében János, Mihály vétettek fel az igazolt nemesek közé. Az Országos Levéltárban található Szirmay levéltárban található Osskó László levele 1649-böl.
Oskók ma Budapesten kivül főleg az Alföldön Orosházán Martfün, Szolnokon, Szegeden,Vésztőn Csorváson stb. élnek.
Magyarországon ma kb., 70-100 Oskó, Osskó nevü élhet.
Az Oszkó családnév feltehetően Oszkó község nevéből származik, hiszen a legtöbb Oszkó nevű, Oszkó környéki falvakból származik a Vas, Zala és Veszprém megyék határos területéről. Korábban feltételeztem, hogy az Oszkó és Oskó családnevek rokonok, de Zágorhidi Czigány Balázs barátom felvilágosított, hogy a magyarban az “sz” nem válik “s”-é és fordítva sem.

A családnév falunévből való származtatását Balázs barátom a Vasi Szemle 1998 óevi 1.számában majd 2002-ben az Oszkó községről írt monográfiájában kérdésesnek tartja, bár tévesen úgy gondolja, hogy az Oszkó családnevet korábban Oskónak ill.Osskónak írták, mert az Oskó ill. Osskó név írásos dokumentumokban korábban jelenik meg, mint az Oszkó név. Zágorhidi Cz. Balázs Felvidékről való szláv Oskók betelepülését gyanítja. Ezt én nem tartom valószínűnek, sem bizonyítottnak, hogy pont Oszkó község körüli falvakba Oskó nevűeket telepítettek volna be. Az Oszkó családnév későbbi említése azzal is magyarázható, hogy az Oszkók jobbágyi származásuak, míg az Oskók felvidéki nemesi származásuak voltak. Itt is igaznak kell akkor lenni annak az állításnak, hogy az “s” nem válik “sz”-é.
Igaz persze az is, hogy Kázmér Miklós Régi Magyar Családnevek Szótárában (XIV:-XVII:század) az Oszkó nevet az Oskó név alatt említi, nem veszi figyelembe az “s” és sz” átalakulásának ill. átnemalakulásának problémáját.
Még 1999-ben kapatam adatokat Zágorhidi Czigány Balázstól, aki Lengyelorszégban járt tanulmányúton több forrást is talált a lublói, varsói és chelmi vajdaságokból. (Slownik nazwisk spólczesnie w Polsce uzywanch. Wydal: Kazimierz Rymut. Tom VII O-Q. Kraków 1993. 108, 124.o). E szerint az Osko forma 856 előfordulással és az Oszko (magyar kiejtéssel) 16 előfordulással szerepel. Az Osko nevet ma Lengyelorszégban OSZKO formában írják, ennek kiejtése “osko”, az OSKO írásmódot pedig oszko-nak kell ejteni, tehát pont fordítva, mint a magyarban.
Szlovákiában is létezik kis számban az Osko név, feltehetően Malatina környékéről.
Kevés Oszkó, Osko, Osco nevüt találni más európai országban, ezek egy-két kivétellel bevándorlásból származnak.
Szlovénia / Ausztria: a szlovéniai Oskok (oszko) eredetileg a magyar Zala megyéből Kuzma környékéről származnak, innen kerültek át családok Ausztriába Bad Radkersburgba, Grazba. Néhány család él Bécsben és környékén, magyar bevándorlók vagy azok leszármazottai..
Horvátország: 1 Osko nevü családdal volt kapcsolatom, ők Pozsony mellöl kerültek Horvátországba.
Franciaország: 1 család került ide Szlovéniából
Németország: magyar és lengyel bevándorlók és azol leszármazottai
Anglia, Svédország: magyar bevándorlók leszármazottai
Olaszország: 1-2 Osco (oszko) névvel találkoztam Nápoly környékén
Spanyolország: 1-2 perui Osco (oszko) nevű bevándorló. Ezenkívül élnek Ozkoidi (oszkoidi) és Oskotz (oszkoz) nevű baszk származású személyek főleg Navarra tartományban és a Baszkföldön. Egy Ozkoidi-vel volt kapcsolatom, információja szerint nevét a baszk nyelvből ma nem lehet megmagyarázni, nem érhető spanyolul sem.
Leveleztem egy-két kurd személlyel, akik a Kelet-Törökországban Arpaçay (árpa patak) városban laknak, így Osman Osko-val (oszmán oszko), aki kereskedő és eredetileg Örményországból, Jerevánból költöztek át Törökországba.
Észak-Szíriában Qamishli városban kurd lakta területen is él Osko (oszko) nevezetű kurd.
Libanonban is élnek Osko (oszko) nevűek, ezek feltehetöen örmény származásuak, ezt az USA-i bevándorlások igazolják.
Véletlen ismerkedtem meg egy iráni szőnyegkereskedővel Dr. M.Oskoui úrral, aki magában Osku (oszku) városában, a török nyelvű Kelet-Azerbajdzsánban született. Az Oskui névnek sok formája létezik, ez a különböző átírások (francia, angol stb) miatt alakult így. Érdekesség: a perzsa nyelv szerint az “i” rag a névben ugyanaz, mint a magyarban (oszkui, teheráni, budapesti). Iránban létezik még az örményes Oskoyan (oszkoján) névalak is.
Peruban elég nagy számban találunk Osco (oszkó) nevűeket, a telefonkönyvekben kb. 160 bejegyzést találtam. Francisco Cardenas Osco családi hagyománya szerint nevűk egy ayacucho-i csatában dezertált spanyol katonától származik. Sajnos több adatot eddig nem sikerült szerezni.
Nagyon érdekes az USA-ban egy-egy családnév után kutatni, mert szinte a világ minden országából érkeztek bevándorlók az USA-ba, a XIX.század végén és a XX. sz.elején szinte minden bevándorló az Ellis Island-re érkezett. Az Ellis szigeten álló épület ma múzeum és egy alapítvány müködteti. A bevándorlási listák tartalmazták a bevándorlók nevét, származási helyét, országát, honnan érkezett, az érkezés idöpontját, életkorát, a hajó nevét amin érkezett, a behajózási kikötő nevét, kihez utazik stb. A listákon lévő nevek, de főleg a helynevek nagyon sok elírást tartalmaznak. A listák 26 Oszkó nevűt tartalmaznak az 1900-as évek elejéről, ebböl 5 érkezett Lengyelországból ill az akkori Oroszország lengyel területeiröl. A lengyel Oszko nevűeket azonban Osko-nak ejtik és így nem valószínű, hogy kapcsolatban lennének a magyar Oszkó névvel.
Hosszúperesztegről (Hosszufala, Hosernperesytok) érkeztek: Oszkó Anna 19 éves (1907), Oszkó István 23 éves (23 éves), Oszkó István 24 éves (1907)
Devecserből (Deveszer, Devcoser, Davecser, Debecser, Denecser, Denecsez) érkeztek: Oszkó Imre 24 éves (1914), Oszkó István 33 éves (1903), Oszkó István 35 éves (1905), Oszkó István 26 éves (1902), Oszkó Lajos 26 éves (1913), Oszkó Lujza (Luisia) 29 éves (1913), Oszkó Sándor 16 éves (1913), Oszkó Sándor 25 éves (1905), Oszkó Sándor 17 éves (1905), Oszkó Teréz 23 éves (1905)
Karakószörcsökről (K.Szorcsok, Sjoresok) érkeztek: Oszkó Gyula 23 éves (1905), Oszkó Sándor 18 éves (1906)
Nemesrempehollósról (N.Pollos ?) érkezett: Oszkó Ignátz 28 éves (1907)
Veszprémből (Vesprim) érkezett: Oszkó Gyula 30 éves (1913)
Magyarországról (helynév nélkül) érkezett: Oszkó Ferencz 28 éves (1908)
17 Oskó nevűt találni a listákon. Az Oskók többsége Orosházáról, a felvidéki Malatináról, Királylubelláról és Ózd mellöl Somsálybányáról érkeztek . 2 fö Orosz-Lengyelországból (Mrokow és Wola), 1 fö pedig Szarajevóból 1921-ben, ami akkor már Jugoszlávia néven szerepel.
Jó barátságba kerültem a Mrokowból érkezett lengyel Jan Oszko (ejtsd: osko) unokájával L. Oszko-val, akivel Pennsylvaniaban találkoztam, majd meglátogatott engem Ausztriában és együtt utaztunk Oszkó községbe, a képen L. Oszko (osko).
2 Osco (oszkó) nevü olasz is van a listákon: Guiseppe Osco 25 éves (1894) és Frameacio Osco 25 évs (1906) Viagrande-böl (Catania, Szicilia).
Az Ellis Island hajólistái mellett az USA-ban sok más helyen lehet kutatni, így a Mormon Központokban. A mormonok ugyanis a halottakat is “mormonizálják”. Támogatást adnak az anyakönyvek mikrofilmre vételére és ezeknek 1 másolatát központjukban tárolják és központjaikon keresztül elérhetővé teszik az érdeklődők számára is. Továbbá érdekesek a szociális hatóságok elhalálozási listái, azokról, akik valamikor is valamilyen szociális támogatásban részesültek. Az USA telefonkönyveiben szintén nagyon könnyü keresni, a lakcímekhez csatolják a térképeket is a lakóhelyröl.
A magyar Oszkó és Oskó nevüek, a lengyel Oszko (ejtsd: osko) nevűeken kivül találni több örmény származású Osko-t (oszko) illetve Oskoian-t (oszkoján). Robert Osko (oszko) családja pl. Libanonból vándorolt be az USA-ba, de a család felmenői eredetileg a törökországi soknemzetiségű Harput városból származnak. Érkeztek örmény Osko (oszko) nevűek Sziriából is, feltehetően egyenesen Örményországból is, de erre nincs pontos információm.
A legtöbb Osco (oszko) nevü bevéndorló Peruból érkezett, de mint az Ellis Island-i bevándorló listák mutatják, érkeztek Osco-k Olaszországból is.
Kerültek Oszkó nevü kivándorlók a föld másik oldalára is. Egy szimpatikus hölgynek, Kate Oszko-nak saját blogja van. Sokat megtudni belőle az ausztrál életről, ételekről, könyvekről, filmekről és a “quilt” (tűzött paplan) kézimunkáról… http://kateooz.blogspot.com
Szerző: Oszkó Zoltán
Kapcsolat / Contacts: zoltan@oszko.hu