EU » Magyarország » Vas Megye » Oszkó Község 2017 04. 26. 02:03


NÉPSZÁMLÁLÁSI TÁJÉKOZTATÓ

N É P S Z Á M L Á L Á S I    T Á J É K O Z T A T Ó

Az Országgyűlés a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvénnyel elrendelte, hogy ebben az évben a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlást kell tartani.

A népszámlálás a természetes személyekre, valamint az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre és lakott egyéb lakóegységekre terjed ki, beleértve a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményeket/intézeteket is és a Magyar Köztársaság területén 2011. október l-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével kell végrehajtani.

A népszámlálást elektronikus és papíralapú, önkitöltéses, valamint az interjús módszer kombinálásával kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás módját az adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg.

Az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. október 31. között, a pótösszeírást 2011. november 8-ig kell végrehajtani!

Az adatszolgáltatás – a törvényben meghatározott esetek kivételével – kötelező!

 A témával kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot:

 Általános tudnivalók

  1. Mikor tartják a népszámlálást?

A 2011. évi népszámlálásra október 1. és 31. között kerül sor. Ez a teljes körű lakás- és személyösszeírás azonban egy meghatározott „eszmei időpontra”, vonatkozóan készít állapotfelvételt. Az eszmei időpont ezúttal 2011. október 1. (szombat) 0.00 óra lesz, vagyis a válaszokat mindig erre az időpontra gondolva kell megadni.

 2. Ki mindenkit, mi mindent számolnak meg?

Az eszmei időpontra vonatkozóan Magyarország területén számba vesznek minden lakást és minden itt élő természetes személyt. Ez vonatkozik mindazokra a magyar állampolgárokra, akik az ország területén életvitelszerűen élnek, vagy ha külföldön vannak, akkor csak átmenetileg (12 hónapnál rövidebb ideig) tartózkodnak ott. Összeírják még az ország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokat és a hontalan személyeket is. Az adatfelvétel során számba vesznek az ország területén minden lakást, lakott üdülőt, egyéb lakóegységet, illetve közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményt.

3. Kötelező-e az adatszolgáltatás? Ha valaki megtagadja, mire számíthat?

A népszámlálás végrehajtását az Országgyűlés által elfogadott törvény rendeli el. Az adatszolgáltatás minden kérdésre kötelező, kivételt képeznek ez alól az anyanyelvre, a nemzetiségre, vallásra, egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó kérdések, amelyek szenzitív (érzékeny) kérdések, így ezekre a válaszadás önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás megtagadása a törvény szerint szabálysértés.

4. Mi a népszámlálás feladata?

A népszámlálás az egyedüli teljes körű statisztikai adatgyűjtés, amely egy adott időpontra vonatkozva számba veszi az ország valamennyi lakosát és lakását, és átfogó képet nyújt az ország, a társadalom valós állapotáról, változásairól. A népszámlálás feladata, hogy ezeket az adatokat rendszeres időközönként (10 évenként) összegyűjtse és – összesített formában – nyilvánosságra hozza, hogy az információk mindenki számára hasznosíthatók legyenek.

5. Mire jó a népszámlálás?

A népszámlálás adatai megbízható alapot adnak az országos szintű gazdasági, szociális és területfejlesztési döntésekhez. Hosszú távra nyújtanak segítséget a tervezéshez, prognózisok készítéséhez, a fejlesztési irányok meghatározásához – nem csak országos, hanem európai, sőt világviszonylatban is. A népszámlálás jelentősége nem csupán a népességszám egyszerű megállapítása, hanem összetételének részletesebb leírása és olyan elemzések, összefüggések feltárása is, amelyekre egy népesség-nyilvántartás nem tud választ adni. A népszámlálást követő tíz évben készülő statisztikai és szociológiai felmérésekhez is – amelyek csupán a lakosság egy kiválasztott részét (mintát) vizsgálják, s így csak becsléseknek tekinthetők – csak egy teljes körű népszámlálás tud megbízható viszonyítási keretet nyújtani.

 A válaszadás részletei

 1. Mennyi ideig tart egy átlagos családban a kérdőívek megválaszolása?

Egy átlagos – 2-3 fős – családban az összeírás mintegy 25–30 percig tart.

2. Az adatszolgáltató milyen válaszadási módok közül választhat?

Az adatszolgáltatók 3 féle lehetőség közül választhatnak: interneten keresztül maguk válaszolhatnak a kérdésekre, esetleg egy papír kérdőívet töltenek ki maguk, vagy a számlálóbiztos közreműködésével adják meg a válaszokat. Azt reméljük, hogy az önkitöltési válaszlehetőségek megnyitása még inkább növeli a felvétellel kapcsolatos bizalmat. A számlálóbiztosok már szeptember végén minden háztartásba eljuttatják az adatfelvételi csomagot, amely tartalmazza a lakás- és a személyi kérdőív egy-egy példányát, egy tájékozató levelet, valamint a lakáskérdőíven szerepelnek az internetes kitöltéshez szükséges azonosítók. Az internetes kapu október 16-ig lesz nyitva, és ugyanezen időpontig lesz lehetőség a papír kérdőívek önálló kitöltésére is. Október 1-jétől kezdve a számlálóbiztosok is felkeresik a háztartásokat, hogy megtudják, kik szeretnék a kérdőíveket papíron kitölteni vagy a kérdésekre helyben, a kérdezőnek válaszolni. Október 16. után már csak a számlálóbiztosok segítségével lehet adatot szolgáltatni.

3. Képesek-e az adatszolgáltatók maguk kitölteni a kérdőíveket?

A kérdőívet egy általános műveltségű felnőtt könnyen ki tudja tölteni. A kérdések egyszerűek, hiszen a mindennapi életünk olyan alapvető tényezőit járják körül, mint otthonunk, családunk, munkánk, kötődéseink, egészségünk. A kérdőív formai kialakítása pedig egyértelműen eligazítja a válaszadót a kérdések sorrendjében és a válaszok kiválasztásában, beírásában. A fejlett országok többségében bevált az önkitöltés módszere, de továbbra is biztosítani kívánjuk a számlálóbiztosi segítséget is azok számára, akik szívesebben válaszolnak szóban, mint írásban.

4. Mi történik, ha valaki nem tudja, vagy nem akarja saját maga kitölteni a kérdőívet?

A számlálóbiztos minden lakást fölkeres, hogy megtudja, az ott élők hogyan kívánnak válaszolni. Amennyiben az adatszolgáltató nem kíván élni az önkitöltés lehetőségével, a kérdező segítségére lesz a válaszadásban.

5. Kellenek-e a személyes dokumentumok a kérdések megválaszolásához?

A népszámlálásnál a válaszadás bevalláson alapul, az adatszolgáltatók által adott válaszokat ellenőrzés nélkül el kell fogadni, de fel kell hívni a válaszadó figyelmét, hogy a törvény szerint a valóságnak megfelelő adatokat kell közölnie. Dokumentumok bemutatását a számlálóbiztos nem kérheti, ám javasolhatja az adatszolgáltatónak, hogy egy-egy kérdés (dátumok, foglalkozás, iskolázottság stb.) pontosabb megválaszolásához igazolványt, bizonyítványt használjon.

Internetes kitöltés

1. Lehet-e elektronikus úton kitölteni a népszámlálási kérdőíveket?

Igen. A hazai népszámlálások történetében először nyílik mód a kérdőív internetes kitöltésére. Az online módszer kidolgozására részben az adatszolgáltatói terhek csökkentése, részben a gyors és költségtakarékos feldolgozás érdekében volt szükség. Az internetes kitöltés előnye, hogy nincs meghatározott helyszínhez és időhöz kötve: október 1. és 16. között bárki, bárhol, bármikor megkezdheti és abbahagyhatja. Emellett az elektronikus kérdőív segítő útmutatásai is könnyítik a válaszadást.

2. Hogyan történik az online válaszadás?

A kérdőívek elektronikus úton történő kitöltéséhez szükséges egyedi azonosító kódokat és az internetes elérés útvonalát 2011. október 1-jéig minden címre eljuttatják a számlálóbiztosok. A kódok segítségével a megkérdezett a saját háztartására vonatkozó lakás- és személyi kérdőívek online kitöltését könnyedén el tudja végezni, a programba beépített magyarázatok pedig segítik a kérdések helyes megválaszolását. Ha egy háztartás az online kitöltés mellett dönt, kérjük, valamennyi ott élőről így válaszolják meg a kérdőíveket!

Adatvédelem

1. Ki, illetve milyen szerv kaphatja meg a népszámlálás olyan, részletesebb adatait, amelyek nem jelennek meg az egyes kiadványokban?

Törvény deklarálja a statisztikai adatgyűjtések eredményeinek nyilvánosságát, részletesebb adatok is csak összesített, feldolgozott formában kérhetők. Egyedi adatokat a KSH senki és semmilyen intézmény számára nem ad meg.

2. Lehetséges-e, hogy a KSH kiadja az egyes személyekre vonatkozó adatokat a hatóságoknak – bíróságoknak, ügyészségeknek, parlamenti vizsgálóbizottságoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, titkosszolgálatoknak, rendőr-főkapitányságoknak vagy más nyomozati, adatgyűjtési jogkörrel felruházott szerveknek, vállalkozásoknak?

A statisztikai törvény értelmében a KSH egyedi, a válaszadó személyét felfedő adatot semmilyen szervnek nem adhat át. A kérdőíven nem szerepel név, és az azonosító adatokat, így a lakcímet a feldolgozás után/során teljesen külön adatbázisban kezelik. Az adatfeldolgozás után a papír kérdőívek megsemmisítésre kerülnek.

3. Mennyire biztosítottak a népszámlálás során az adatszolgáltatók személyiségi jogai?

A népszámlálási törvény megalkotásakor a legteljesebb mértékben figyelembe vették a személyiségi jogokat. Ezért az adatfelvétel név nélkül történik, és a lakcímet is a teljeskörűség biztosítása után leválasztják az egyéb adatoktól; az ún. különleges, érzékeny (nemzetiséggel, anyanyelvvel, vallással, egészségi állapottal kapcsolatos) kérdésekre a válaszadás nem kötelező. A népszámlálásban közreműködők, köztük a számlálóbiztosok is, titoktartási kötelezettséget írnak alá. Az adatok csak összesített formában kerülnek nyilvánosságra, egyedi, az adatszolgáltató azonosítására alkalmas adatot a KSH nem szolgáltat.

 Mire ügyeljünk?

 1. Kit kell lakásokban összeírni?

A lakásokban mindazon személyeket össze kell írni, akik életvitelszerűen ott élnek. Ide tartoznak azok is, akik 12 hónapot nem meghaladó ideig külföldön tartózkodnak, valamint az itt élő külföldi állampolgárok, illetve hontalan személyek is. Közös háztartásban az olyan együtt lakó személyek tartoznak, akik a létfenntartás költségeit – legalább részben – közösen viselik.

2. A lakás alapterületét ki fogja felmérni?

Az adatszolgáltatás bevalláson alapul. Amennyiben az adatszolgáltató nem ismeri a lakás méretét, abban az esetben az a számlálóbiztos kérésére – de nem kötelezően – iratokból előkereshető, vagy közösen elvégzett becslés, felmérés útján állapítható meg.

3. Hogyan azonosítható a számlálóbiztos személye?

Az adatszolgáltató a számára eljuttatott borítékban előre megkapja az őt felkereső számlálóbiztos nevét és népszámlálási igazolványának azonosítószámát, így a becsöngető számlálóbiztost azonosítani tudja, de kérheti tőle, hogy igazolja magát személyét azonosító igazolvánnyal is. Ha megváltozna a számlálóbiztos személye, erről a lakók tájékoztatást kapnak (értesítőlevélen vagy a házban kihelyezett plakáton). Az összeíró nevét, illetve az esetleges változást a népszámlálás időszakában működő információs telefonvonalon (zöld számon) is ellenőrizni lehet. 

 A számlálóbiztosok

 Mindenképpen találkozunk a számlálóbiztossal?

Ez egyáltalán nem biztos. Bár október 1-jétől kezdődően a számlálóbiztosok járják a körzeteket, és minden lakásba becsöngetnek, hogy megtudják, ott milyen módon kívánnak válaszolni, ám ha valaki interneten már kitöltötte a kérdőívet, akkor lehet, hogy a számlálóbiztosa föl sem keresi. Ha valaki a papír kérdőívet saját maga szeretné kitölteni, akkor annyi kérdőívet kell kapjon a  számlálóbiztostól, ahányan a lakásban élnek. De kérheti azt is, hogy a számlálóbiztos kérdezze le a kérdőívet. Ilyen esetekben tehát egyszer, legföljebb kétszer személyesen is találkozunk a kérdezővel.

 

A népszámlálással kapcsolatban további információk a www.nepszamlalas.hu internetes oldalon találhatók.

 Oszkó, 2011. augusztus 9.

                                                                                                                                  Hausner Vilmos Richárd s.k.

                                                                                                                                  települési népszámlálási biztos

nincs vélemény »

nincs még hozzászólás

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Leave a comment